HTML

CAWI - blog az online kutatásról

Pintér Róbert vagyok. 2008 szeptembere óta foglalkozok online kutatással főállásban (2012-ig az Ipsosban), jelenleg mint mobil kutatásvezető az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.-nél dolgozok. Elsősorban az online (CAWI: Computer Assisted Web Interviewing) és az okostelefonos módszertannal készülő kutatások fejlesztéséért vagyok felelős. A munkám során érdekes hírekkel, adatokkal, dilemmákkal találkozok, amik remélhetőleg segíthetnek másoknak is, így a CAWI-vel és online témákkal foglalkozó kutatóknak és ügyfeleknek.

Friss topikok

Linkblog

Szerintem: médiapiaci, média fogyasztási trendek, amiknek hatása van / lehet a jövő kommunikációjára

2009.07.30. 17:17 pinter.robesz

A múlt héten kaptam egy felkérést, hogy összegezzem „röviden”, hogy szerintem mi lehet az a „három legjelentősebb trend a média világában (piac/fogyasztás), ami meghatározó a jövőre nézve.” Mivel grafomán vagyok, többet és hosszabban sikerült írni. Ez persze csak az én szubjektív véleményem és megérzéseim, amit helyenként akár vitára is sarkallhat.

Big picture

1. Generációk és médiumok

Alapvetően az eltérő médiumok eltérő generációkat szólítanak meg, tájékoztatnak, szórakoztatnak és integrálnak. Nagy általánosságban elmondható, hogy az internet leginkább a fiataloké (a vízválasztó Magyarországon nagyjából az 1970-es évek közepén születetteknél húzódik ahogy azt korábban a World Internet Projekt adataiból láttam), a tévé leginkább a középkorúaké, a nyomtatott sajtó pedig leginkább az ettől idősebb korúaké.

Persze fontos altrendek vannak, jelentős eltérések figyelhetők meg, ha médiumokat, mint információforrásokat, vagy szórakozási forrásokat tekintjük. Illetve a településtípus, végzettség, foglalkozás is bekavarhat ezekbe a nagy trendekbe, de általánosságban igaznak tekinthető.

Magyarországon egyébként a társadalom kb. 2/3-a él a médiafogyasztásra szánt időt tekintve egy, a televízió uralta média világban, de a tévé szerepe fokozatosan csökken, az internet előretör, a nyomtatott sajtó pedig, mint tudjuk azért küzd, hogy valahogy rentábilisan fenntartsa a működési modelljét (de ez nem nemzeti sajátosság).

2. Digitális átállás és NGN

Szerintem a másik meghatározó trend a számítógép, internet és mobiltelefónia közeledése, konvergenciája, aminek technológiai alapja a digitális átállással válhat teljessé. A Next Generation Networks (NGN) révén már nem elkülönülő hálózatok lesznek ezek, hanem egymással egybenövő, átjárható rendszerek, amikhez valamilyen formában mindenkinek hozzá kell férnie és hozzá is fér idővel (szerintem kb. 8-10 éven belül).

Itt és most: a válság érzékenyen hat a médiára

A jelenlegi válság egyes folyamatokat felerősít, felgyorsít, másokat lelassít, megváltoztat, a jelenlegi trendeket ez nagyban módosítja. Mindennek a média finanszírozási rendszeréhez, a reklámtortához van köze: meggyengültek a hagyományosan erős reklámjelenléttel bíró iparágak, pl. bankszektor, autógyártás, aminek az a következménye, hogy a médiumok finanszírozása a legtöbb esetben romlott. Ezt a már egyébként is a működés határán egyensúlyozó médiumok, médiavállalkozások sínylik meg a legjobban.

Távlati lehetőségek – kis mozaikdarabkák

Több olyan, egyelőre apróbbnak tűnő trend van, amelyek akár be is robbanhatnak és általános trenddé erősödhetnek, meghatározva akár a mainstream média működését is 10-30 éven belül. Ezek olyasmik, amilyen a 90-es években a net volt, van bennük potenciál, de senki nem tudja igazán, hogy merre fognak fejlődni, mi lesz belőlük, marginalizálódnak, vagy beemelődnek a legfontosabb jelenségek közé (részei lesznek a környezetnek):

1. A mobil platform: több milliárd készülék van világszerte, gőzerővel építik a 3G hálózatokat és idén megjelennek az első nem teszt, hanem előfizetők által is igénybe vehető 4G hálózatok. A mobiltelefon állandóan nálunk van, nemcsak kommunikációra alkalmas, hanem internet hozzáférésre, információ- és média tartalom fogyasztásra, információ megosztásra a saját közösségi hálózatunkban (szöveges üzenet, kép, mozgókép). A mobil lehet az egyik legmeghatározóbb platform a jövőben, felnőhet a két nagy (tévé és internet) mellé, de az is lehet, hogy sohasem válik igazán meghatározóvá.

2. Közösségi oldalak (pl. Facebook, iWiW, twitter) és kapcsolati hálók felértékelődése: a saját közösségi hálózatunkból soha többé nem kell kiszakadnunk, elmúlik az a modern társadalomra jellemző időszak, amikor időnk egy jelentős részét vadidegenek között töltöttük, elvágva barátoktól, rokonoktól, ismerősöktől, és az ő általuk mozgósítható erőforrásoktól. A média fogyasztására, a reklámozására, a termékek véleményezésére, a közösségi véleményformálásra stb. mind hatással lehet ez. Egyelőre ez egy óriási potenciál, például a Facebook-ból lehet a világ legnagyobb közösségeket integráló rendszere – de nem biztos, hogy ez hosszútávon forradalmilag hat majd.

3. A webkettő mainstream-mé válása: ez meghatározó lehet a tömegmédia számára is, ugyanis annak fogyasztása, kommentálása és a civil tartalmak előállítása (annak gyorsasága) óriási kihívásokat jelent a média professzionális logikájának, etikai rendszerének, üzleti modelljének stb. 

4. A reklámtorta eltolódása az online felé: a broadcasting jellegű tömegmédiumok felől az új média felé átáramló reklám bevételek elköltésének struktúrája még nem tekinthető véglegesnek: a display alapú reklámok felől tolódunk a keresőmarketing és a behavioural targeting felé. Ha ezek működőképesebbnek bizonyulnak, akkor mérhetőségüknél, célozhatóságuknál, hatékonyságuknál fogva hosszútávon (akár évtizedekről van szó) képesek lehetnek aláásni a mostani fő reklámcsatornákat (elsősorban a tévét) és átalakítani azok működését. De az is elképzelhető, hogy integrálódnak velük, ahogy az NGN általánossá válik és a közösségi oldalak mindennapi használata felerősödik.

Zárszó: a távoljövő médiafogyasztója

Képzeljük el a jövő aktív hír- és médiafogyasztóját, akiről saját személyes és korábbi médiafogyasztási adatai láthatósági szintjének beállítása miatt általában tudhatják (egyes) média tulajdonosok, hogy ki ő, és mit fogyaszt náluk és eközben milyen reklámmal érdemes bombázni a mobilján, a tévéjén, az interneten, esetleg hordozható újságolvasóján, mp3 lejátszóján. Az általa fogyasztott tartalom és média (pl. újságírók, bloggerek, sorozatok, híradók, szórakoztató műsorok, játékok) akár személyesen összeválogatottak is lehetnek, részben a tartalom előállítókhoz (pl. stúdiók, újságírók stb.), részben a platformokhoz (pl. tévé, konzolok, számítógép stb.) kötődnek. (Magyarul nézhet sorozatot a netről letöltve közvetlenül a stúdiótól, vagy nézheti azt heti adagokban, miután a tévében adják és esetleg rögzítette is személyes használatra). Nem akkor fogyasztja a tartalmat, amikor adják, hanem, amikor az ideje engedi. Miközben válogat, odafigyel a személyes közösségi hálózatára és annak ajánlataira, véleményére. Mivel többé-kevésbé ismerik a személyes preferenciáit és korábbi szokásait, az őt elérő reklámok egy jelentős része többnyire releváns a számára, érdekli őt.

Képzeljük el a jövő passzív hír- és médiafogyasztóját, aki lustaságból, kényelemből, személyes adatainak féltése miatt ugyanebből a kínálatból válogat, de többnyire platformok, azokon belül csatornák (pl. tévécsatornák, rádióállomások, lapok, portálok) közül választ és mindent megeszik, amit azok adnak, mivel megbízik bennük, értékítéletükben, ízlésükben, kínálatukban. Akkor fogyaszt médiát, amikor ideje van és javarészt azt, amit frissen elébe raknak, legfeljebb 1-2 órával korábbi (aznapi) tartalmak érdeklik még (ha van lehetőség a média jellegénél fogva nem a csak azonnal sugárzottat elfogyasztani). A reklámokat megnézi vagy kihagyja, attól függően, hogy éppen eltalálják-e az ízlését, érdeklődését, illetve az adott csatorna kötelezővé teszi-e azokat (technikailag ellehetetleníti a kikerülésüket).

És képzeljük el, hogy ez a két személy tulajdonképpen ugyanúgy mi magunk leszünk, attól függően, hogy milyen kedvünk és mennyi energiánk van éppen, illetve kivel (melyik csatornával, médiavállalkozással) mennyire vagyunk megbízható bizalmas viszonyban.

Egyvalami biztos, megbízható, integrált médiafogyasztást mérő adatokra továbbra is szükség lesz, aminek révén a piac tudni fogja, hogy kit hol lehet elérni és mivel érdemes megkeresni a reklámokban – mindezt kiegészítve a média saját hálózatából származó adatokkal a fogyasztó sokkal személyre szabottabb reklámokat kaphat majd, mint most. Mindez persze nem holnap lesz és a kép fontos részleteit nagyban meghatározza majd, hogy hogyan alakulnak a fentebb leírt trendek a következő években.

 

Szólj hozzá!

Címkék: trendek mobil iwiw web 2.0 facebook válság twitter médiapiac médiafogyasztás ngn behavioural targeting

A bejegyzés trackback címe:

https://cawi.blog.hu/api/trackback/id/tr501278008

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása