HTML

CAWI - blog az online kutatásról

Pintér Róbert vagyok. 2008 szeptembere óta foglalkozok online kutatással főállásban (2012-ig az Ipsosban), jelenleg mint mobil kutatásvezető az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.-nél dolgozok. Elsősorban az online (CAWI: Computer Assisted Web Interviewing) és az okostelefonos módszertannal készülő kutatások fejlesztéséért vagyok felelős. A munkám során érdekes hírekkel, adatokkal, dilemmákkal találkozok, amik remélhetőleg segíthetnek másoknak is, így a CAWI-vel és online témákkal foglalkozó kutatóknak és ügyfeleknek.

Friss topikok

Linkblog

M-learning: bárhol és bármikor (prezentációval)

2011.06.03. 10:10 pinter.robesz

Szerdán a Telenor I. Jövőkutató Szimpóziumán adhattam elő - köszönet a meghívásért. A téma a mobil és az oktatás kapcsolata volt, ennek múltja, jelene és jövője, néhány trend, sok adat. A prezimet szokás szerint feltöltöttem a slideshare-re (de beágyaztam ide is, lásd lentebb). Az előadás gondolati íve egy blogposztban is olvasható a Netidők Asztaltársaság blogján: Ne tiltsuk ki a mobilt az iskolákból!

M-oktatás - Bárhol és bármikor
A többi előadó prezentációja is elérhető a Telenor scridb oldalán.

Szólj hozzá!

Címkék: mobil oktatás jövő tanulás telenor e learning m learning

Magyar és nemzetközi mobil trendek

2011.05.06. 16:02 pinter.robesz

Előadást tartok a "Mobil eszközök a turizmusmarketingben" konferencián

Szerdán (2011 május 4-én) előadtam a "Mobil eszközök a turizmusmarketing" konferencián, ahol az Ipsos Smartmobil kutatásának adatai mellett a nemzetközi trendekről is beszéltem. A kutatás gyakorlatilag az áprilisi Smartmobil konferencia slide-jainak kiegészítése nemzetközi anyagokkal.

Az előadást ezúttal is hozzáférhetővé tettem a Slideshare-en, kattints ide.

 

Szólj hozzá!

Címkék: trendek mobil kutatás konferencia iphone adatok okostelefon android ipsos windows phone

Előadás a hibrid kutatásról

2011.05.06. 14:06 pinter.robesz

Tegnap a Piackutatás Napon voltam a Corvinus-on, elő is adtam, a hibrid kutatási módszertanról. Nagyon jól éreztem magam, jó volt a rendezvény, bár igazán csak a saját szekcióm előadásait tudtam megnézni. Tetszett, hogy a megrendelők, az iparág, az oktatók, a diákok és a két piackutatási szövetség mind egy térben megtalálható és értelmes párbeszéd folyik a konferencián.

Köszönöm újra a lehetőséget és a szervezőknek a sok munkát. A prezimet pedig feltöltöttem a slideshare-re, de ide is berakom:

 

Szólj hozzá!

Az internetes süti szabályozás hatásairól

2011.04.29. 07:30 pinter.robesz

A napokban az ESOMAR és a CASRO - a két legnagyobb piackutatási érdekszervezet - állásfoglalást tett közzé az internetes sütik újfajta szabályozásáról és ennek várható hatásáról a piackutatásra. Bár üdvözlendő, hogy az internetezőknek nagyobb önrendelkezése legyen a személyes adataikról az interneten, egyes megoldások jelentősen árthatnak az online kutatási adatok megbízhatóságának és relevanciájának, de általában véve is hatással lehetnek az internet üzleti alapjaira.

A témával bővebben foglalkoztam a Netidők blogján, elsősorban nem a piackutatás, hanem általában az internet működésének a szempontjából.

Szólj hozzá!

Címkék: látogatottság adatvédelem reklám internet privacy mérés cookie esomar casro

MédiaPiac 2011 konferencia - beszámoló a netes szekcióról

2011.04.01. 14:09 pinter.robesz

Szerdán az egész napomat a MédiaPiac 2011 konferenciával töltöttem, ahol a második napon vezettem az internettel foglalkozó szekciót (Web 2.011). Elég sok mindenről volt szó, Bacher János (GfK) révén még friss kutatási adatokról is hallhattunk. A részletes beszámolómat a Netidők blogon lehet olvasni.

 

Szólj hozzá!

Címkék: internet konferencia beszámoló gfk médiapiac

Az internet Kelet-Európában

2011.03.26. 08:55 pinter.robesz

 A Gemius hiánypótló jelentéséről a Netidők blogon írtam tegnap. Aki internettel foglalkozik Kelet-Európában annak kötelező olvasmány a 265 oldalas jelentés összefoglaló része és a számára fontos országok profilját bemutató fejezetek. Viszont, akinek nincs ideje átnézni az ingyen hozzáférhető anyagot, annak segítség lehet az az áttekintés, amit készítettem (még a Gemiusnak is tetszett, ahogy írták a twitteren "szuper összefoglaló").

Folytatás a Netidők blogon.

Szólj hozzá!

Címkék: statisztika internet kelet európa gemius do you cee

Megálmodtam hogyan kellene a Facebook-on kutatni

2011.03.18. 14:29 pinter.robesz

Tudom, fárasztó, hogy még álmomban is az internet kutatásával foglalkozom, de nem tehetek róla. Arról álmodtam, hogy Facebook profilok feltörésével hogyan lehetne rajongói csoportokat kutatni - az ötleten persze finomítani kellett, mert normális kutató ilyet nem csinál, de inspirációnak nem volt rossz.

Folytatás a Netidők blogon.

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás internet facebook álom

Könyvet írok az internetről

2011.02.18. 09:30 pinter.robesz

Úgy döntöttem könyvet írok az internetről. Nem saját döntés volt. Megkerestek és nem tudtam az ötletnek ellenállni – pedig hónapokig hezitáltam. A könyv arról fog szólni, ami mostanában „forró” az interneten és az internetben, mivel sokat beszélnek róla, a szalagcímek harsogják, ennek ellenére mégis sokan nem értik, esetleg félnek vagy ódzkodnak az adott témától. Innen a munkacím is: „Nem kell félni az internettől”. Milyen témák tartozhatnak ide? Például a közösségi hálózatok, vagy a fiatalok és az internet kapcsolata, a Wikileaks, az arab világ internetes forradalmai stb.

És hogy miért verem ezt nagydobra előre? Arról a Netidők blogon lévő teljes blogposztban lehet olvasni.

Szólj hozzá!

Címkék: internet könyv fiatalok hálózatok közösségi wikileaks

Internet statisztikák 2010-ből

2011.02.04. 09:33 pinter.robesz

Azt hiszem a korábbi bejegyzéseimből már kiderülhetett, hogy szeretem a számokat. Így igencsak felderült az arcom, amikor az internet 2010-es évének összefoglalásaként elém kerültek ezek az adatok, úgyhogy rögvest meg is osztom őket... Folytatás a Netidők blogján.

Szólj hozzá!

Címkék: statisztika internet adatok 2010

Egy közösségi hálózat halála

2011.01.28. 09:42 pinter.robesz

Érdekes blogposztot jelentetett meg a minap az Anderson Analytics alapítója és a Next Gen. Market Research LinkedIn csoport vezetője, Tom H.C. Anderson arról, hogy hogyan veszti el minden vonzerejét a MySpace és lesz egyre cikibb a fiatalok körében. Tanulság: maradj király!

Folytatás a Netidők Blogtársaság blogján.

-----------------------------------------

Úgy döntöttem a jövőben kis ajánlók formájában ide is ki fogom tenni a Netidők Blogtársaság blogján rendszeresen, péntek reggelenként megjelenő posztok közül azokat, amelyek kapcsolódnak az online kutatás témaköréhez. Elvégre, ha már végre hetente írok blogot (mert vállaltam), akkor a saját blogom olvasói számára is legyen haszna.

Szólj hozzá!

Címkék: statisztika myspace facebook analytics oldal anderson közösségi netidők

Tanulmány a hibrid kutatásról

2010.12.14. 14:54 pinter.robesz

Korábban már jeleztem, hogy a hibrid kutatások módszertanáról írunk egy tanulmányt az Ipsosban. Időközben a tanulmány megjelent a Statisztikai Szemlében és most már a szerzők is szabadon közzé tehetik az interneten, úgyhogy felraktam ezt is a slideshare-re (ahová a nevével ellentétben PDF dokumentumok is feltölthetőek), innen letölthető, illetve olvasgatható.

A tanulmányt az Ipsos operatív igazgatójával, Kátay Bálinttal közösen írtuk és arról szól, hogy a hibrid kutatások kapcsán milyen módszertani kérdések merülnek fel. Mik azok a hibrid kutatások? Minden olyan kutatás, amikor egynél több módszertant ötvöznek a kutatók egy kutatásban. Értelemszerűen mi elsősorban az online és hagyományos (offline) módszerek együttes használatával foglalkoztunk kiemelten. Bár a tanulmány kicsit száraz, jó irodalmi áttekintést ad arról, hogy hol tart a témában most a kutatói világ és mik a jelenlegi dilemmák, illetve részben betekintést enged az Ipsos Zrt-ben folyó műhelymunkába is (bár nyilván ez utóbbiba csak olyan mértékig, hogy piaci titkokat azért ne áruljunk el). 

Azt gondolom a tanulmány hasznos lehet azoknak, akiket elsősorban a(z online) kutatásmódszertan hoz izgalomba - mert hogy rajtam kívül vannak még ilyen "alakok".

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás hibrid online módszertan ipsos cawi pintér róbert kátay bálint statisztikai szemle

Milyen lesz a mobil internet jövője? (prezentáció)

2010.12.14. 14:28 pinter.robesz

Múlt héten az Innovációs TechShow-n adtam elő és "közvetítettem" az eseményről twitteren. Sajnos eddig nem volt időm blogposztot írni a prezentációmról, de legalább a slide-okat feltettem a slideshare-re (és kiraktam twitterre a linket). De hogy később is megtalálható helyen legyen, íme, innen elérhető az előadásom.

A konferenciáról írtam már beszámolót a Netidők blogra (ami főleg az innovációpolitika megújításáról szólt, úgyhogy nem nagyon illett volna a CAWI blog profiljába). Arról nem írtam, hogy én mit mondtam - egyrészt magukért beszélnek a diák - másrészt a HVG.hu remek beszámolót tett közzé, ami túlnyomórészt az én mondandómat mutatta be (külön köszönet érte). A TechShow egészéről pedig Dojcsák Dániel HWSW-s cikke ad jó összefoglalót - akivel amúgy tök jót dumáltunk az eseményen.

Szólj hozzá!

Címkék: jövő előadás mobil internet pintér róbert innovációs techshow tecshshow

Oszd meg és uralkodj! (Prezentáció a közösségi hálózatokról) FRISSÍTVE

2010.11.19. 15:21 pinter.robesz

Tegnap a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) Digitális Esélyegyenlőség konferenciáján adtam elő a közösségi hálózatokról. A prezentációt felraktam a slideshare-re is (ez az első prezim, amit magam tettem fel egy slide-megosztó oldalra - igaz, eddig rendszerint a prezik közzétételének feladatát meghagytam az adott konferencia szervezőinek).

A prezi inkább egyfajta jegyzet (kevés szöveg, sok kép - újabban ebben hiszek prezentáció készítés terén), a gondolati íve nagyjából a következő: a social network fogalma, mérete; a közösségi hálózatok jellege (vérségi, szerzett és állandóan velünk lévő közösségek); a Facebook és a Google közötti háború - erről itt már megírtam, ami elhangzott*; a közösségi oldal használók klaszterei idehaza (fontos, hogy ez VOV kutatás, tehát iWiW tagok körében készült); a cégek és a közösségi hálózatok, végül 1-1 példa a közösségi oldalak használatának világos és sötét oldalára. Az adatok az Ipsos Zrt. online kutatásából vannak, a diák részben elhangzottak az FMCG konferencián is október elején.

* a jövőben az online kutatáshoz kevésbé kötődő és általában az internettel, információs társadalommal foglalkozó posztjaimat a Netidők Blogtársaság blogján lehet majd olvasni (ami abból a szempontból jó hír, hogy az elmúlt hetekben három posztot is írtam oda, tehát rá vagyok kényszerítve, hogy rendszeresen aktív legyek és ne legyen az a hektikusság a bejegyzések sűrűségében, ami ezen a blogon is tapasztalható többnyire.)

FRISSÍTVE: időközben az NJSZT is kitette a saját oldalára a konferencia előadásokat (4. DE), köztük az enyémet. Nagyon profi módon külön a videót, ahol az előadás hallható és vele szinkron a diasort is, így a kettő egyszerre nézhető meg. Tisztára mintha ott lennénk.

 

2 komment

Címkék: google kutatás prezentáció social facebook online esélyegyenlőség digitális hálózatok twitter közösségi network ipsos njszt

Miért (nem) szeretnének az emberek érintőkijelzős telefont?

2010.09.27. 17:33 pinter.robesz

Múlt héten csütörtökön megjelent velem egy igen rövid interjú a Metropolban az érintőkijelzős telefonokkal kapcsolatos érvekről és ellenérvekről. Az interjú alapját egy rövid összegzés képezte, ami eddig nem látott napvilágot, de mivel érdekes lehet, itt közreadnám. Talán hasznos azoknak, akiket a téma részletei is érdekelnek...

Az Ipsos 2010 tavaszán végzett átfogó online kutatást a magyar internetezők mobiltelefon használati szokásairól. A kutatás érdekes eredményeket hozott az érintőkijelzős telefonok vonatkozásában, a mobilozókat ugyanis igencsak megosztja az a kérdés, hogy érdemes-e érintőképernyős telefonra váltani. Az okostelefonok terjedése magával hozza az érintésre érzékeny készülékek egyre szélesebb körben való elterjedését is – bár fontos megjegyezni, hogy kis számban ugyan, de léteznek olyan okostelefonok is, amelyek csak billentyűről vezérelhetők.

Idehaza már 2010 tavaszán a netezők hetedének érintőkijelzős telefonja volt, elsöprő többségük saját bevallása szerint szereti a készüléknek ezt a tulajdonságát és ki is használja. Azok közül, akik hagyományos nyomógombos készülékkel rendelkeznek 48% szeretne a jövőben érintőkijelzős telefont, míg 52% nem – tehát ez a kérdés közel két egyenlő táborra osztja az érintetteket.

Az adatokból úgy tűnik, hogy a dominánsnak számító racionális, praktikus megfontolások mellett – mint amilyen a könnyebb kezelhetőség, gyorsaság, a kijelző mérete – több más szempont is felmerül, amikor valaki az érintőkijelzős telefonok mellett dönt. Szerepet játszanak a döntésben műszaki paraméterek is, például a nagyobb kijelző, a több funkció és a sokoldalú felhasználási lehetőségek. De az észérveken túl érzelmi, esztétikai és szubjektív tényezők is fontosak. Sokan azért vesznek érintőkijelzős készüléket, mert szép, divatos; másokat az újdonság kipróbálásának a vágya hajtja, végül vannak azok, akik úgy érzik, hogy ezzel a választásukkal haladhatnak a korral.

Első ránézésre ettől teljesen eltérő indokokat találunk az érintőkijelzős telefonok elutasításakor. De ha közelebbről megvizsgáljuk, akkor egy-két kivételtől eltekintve (mint az ár vagy a poros helyen való munkavégzés) a fentebb felsorolt szempontok köszönnek vissza, csak negatív előjellel: az érintőkijelzős telefonok kezelhetetlensége, a gyakori meghibásodástól való félelem, az újdonság elutasítása, a sznobéria, a készülék túl nagy mérete és felesleges funkciógazdagsága… Tehát, ami könnyen kezelhető az egyik embernek, az kínszenvedés a másiknak; ami szép az egyiknek, az csúnya a másiknak; amit értékesnek tart az egyik, azt hátránynak a másik.

Végeredményben azt látni, hogy bár látszólag jól leírható szempontok mentén, ésszerű mérlegelés után döntenek az emberek, valójában nagyon szubjektív, hogy mit gondolnak ezekről a készülékekről. A szempontok azonosak, a konklúzió viszont teljesen eltérő lehet.

A legérdekesebb azonban az, hogy ezek után elég sokan meg vannak győződve arról, hogy az ő táboruknak van igaza, hogy ők tudják csak igazán mire való a telefon és a másiknak is az lenne a jó, ami nekik, csak nem képes ezt az egyszerű igazságot belátni. Mindez képes közelebb hozni annak megértését is, hogy például az olyan csúcskategóriás érintőkijelzős telefonoknál, mint amilyen az iPhone, miért vannak olyan heves, szinte késhegyre menő hitviták, amikben mindkét fél vehemensen próbálja meggyőzni a másik oldalt: egyrészt, hogy az iPhone-nál jelenleg nincs jobb telefonkészülék, másrészt, hogy az iPhone a sznoboknak való. Valójában mindkét félnek igaza van: bizonyos emberek számára az iPhone a világon kapható legjobb telefonkészülék, mások viszont sznobok lennének, ha vennének belőle, mivel nem használnák ki az eszköz valódi tudását.

Miért szeretnének az emberek érintőkijelzős telefont? A legfontosabb indokok (nyitott kérdésben, százalék nélkül, a válaszadók saját szavaival, az említések gyakoriságát figyelembe véve sorba rakva):

  • könnyebb és egyszerűbb kezelhetőség
  • gyorsabb, praktikusabb
  • kényelmesebb
  • ez a jövő, haladás a korral, modern, korszerű
  • érdekes, tetszik, nem volt még ilyen készülékem, kipróbálnám, szeretem az újdonságot
  • divatos, menő, sikk, trendi – jól néz ki, elegáns, esztétikus, gyönyörű
  • nagyobb kijelző
  • nem kopnak el a gombok, kevésbé hibásodik meg
  • több funkció, sokoldalú felhasználás

 

Miért nem szeretnének érintőkijelzős telefont? A legfontosabb indokok (nyitott kérdésben, százalék nélkül, a válaszadók saját szavaival, az említések gyakoriságát figyelembe véve sorba rakva):

  • könnyebben kezelhető a gombos, bonyolult az érintőkijelzős, körülményes a használata
  • az érintőkijelzős érzékeny, sérülékeny, könnyebben meghibásodik
  • már megszoktam a billentyűs használatát
  • a céloknak elég a nyomógombos, telefonáláshoz ez is elég, telefonnal telefonálni kell, felesleges funkció és szolgáltatás, nem tudnám kihasználni
  • maradi vagyok, nem érdekel, félek tőle, nem szeretem az újdonságokat
  • nem tetszik, nem tartom jónak, nem vágyom rá
  • anyagiak miatt, drága, nincs pénzem rá
  • kicsi készülékeket szeretem, nagy az érintőkijelzős
  • munkámhoz nem ideális az érintőkijelzős

Forrás: Ipsos lakossági online felmérés, 2010
 

2 komment

Címkék: mobiltelefon iphone online kutatás ipsos érintőkijelzős nyomógombos

Két napos tréning a piackutatásról kezdőknek és középhaladóknak

2010.09.17. 10:00 pinter.robesz

Október 6-7-én kerül sor (megfelelő számú jelentkező esetén) arra a tréningre, amit az Ipsos és a Kutatócentrum közösen tart a piackutatásról a Kreatív szervezésében. "A két napos tréning (okt.6-7.) célja, hogy a piackutatás felhasználói megismerkedjenek a kutatás kulisszatitkaival, a legújabb, XXI.századi kutatási megoldásokkal, ezáltal - mint megrendelők- hatékonyabban tudjanak együttműködni a piackutatókkal."

A programnak része a klasszikus módszereken túl az online kutatás (kvantitatív és kvalitatív egyaránt), a hibrid kutatás, a mobiltelefonos kutatás és a szemkövetéses módszertan is. Jómagam is elő fogok adni.

Bővebb információ és jelentkezés a Kreatív oldalán.

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: oktatás kreatív hibrid mobiltelefon piackutatás tréning módszertan online kutatás ipsos kutatócentrum szemkövetés

Elindult a Validált Online Vélemények (VOV)

2010.09.17. 09:41 pinter.robesz

Büszkén jelentem, hogy elindítottuk a Validált Online Véleményeket, új online kutatási szolgáltatásunkat. A hír már több helyen megjelent a sajtóban is (pl. az origon), így itt most csak a lényeget emelném ki a sajtóhírből:

  • A VOV az iWiW tagjaiból toborzott kutatási panel, amely jelenleg 30 ezer tagot számlál.
  • A panel egyik előnye, hogy tagjaiból a közösségi oldalon elérhető adatok alapján is lehet kutatási célcsoportokat meghatározni (pl. véleményvezérek, csomóponti emberek, korai adaptálók).
  • A panelt azért neveztük el Validált Online Véleményeknek (VOV), mert a válaszadó tagjainkat az iWiW hálózatban szereplő profiljuk hitelesíti.
  • A tagok adatait bizalmasan kezeljük, azokhoz adatvédelmi okokból harmadik fél csak aggregáltan férhet hozzá és a tagok sem ismerhetik meg más regisztráltak adatait (de kutatási célcsoportok képzésére felhasználhatóak.

Az iWiW a legtöbb hazai internetezőt elérő közösségi oldal (közel 70%-os eléréssel bír) és mindemellett az egyik leglátogatottabb magyar weboldal is. Bízunk benne, hogy az így felállt panel hasznára lesz a piackutatási szolgáltatások rendszeres megrendelőinek és segíteni fog az online kutatások hazai megerősödésében is.

Aki ennél több információra, tájékoztató anyagra kíváncsi, az keressen.

Szólj hozzá!

Címkék: iwiw kutatás panel social online közösségi ipsos vov validált online vélemények

Bevezető tanulmány az online piackutatásról (Online üzlet és marketing könyv)

2010.09.07. 16:34 pinter.robesz

Nyár elején felkértek, hogy vegyek részt egy online üzlettel és marketinggel foglalkozó kötet létrehozásában (az Akadémiai Kiadónál jelenik majd meg Gyarmatiné Dr. Bányai Edit és Novák Péter szerkesztésében hamarosan). A könyv elsősorban főiskolásoknak-egyetemistáknak, illetve a téma iránt érdeklődő vállalkozóknak, üzletembereknek próbálja meg bemutatni az online világot. Az általam írt online piackutatásról szóló szöveg is elsősorban nekik szól.

Szeretek ismeretterjesztó szöveget (is) írni, ahol nem az idézett irodalomjegyzék hosszúságán vagy a fogalmi pontosságon van a hangsúly, hanem az érthető megfogalmazáson és az egymásra épülő szövegrészeken. Próbáltam tehát ilyen anyagot írni. A teljes szöveg hamarosan elérhető lesz a kiadó kínálatában megjelenő könyvben, de addig is kedvcsinálónak hadd vágjam ide a bevezető részt rövidítve (valamint utána a könyvfejezet felépítésének illusztrálására a fejezetem tartalomjegyzékét):

                    *                    *                     *

Az internet az elmúlt másfél évtizedben – amióta gyakorlatilag elérhető a hétköznapi emberek számára is  – számos kihívást intézett a tradicionális közvélemény- és piackutatás felé. Ezek közül kettőt érdemes megjegyezni azon olvasóknak, akik nem kívánnak a szakmai viták főáramával és leágazásaival részletekbe menően is megismerkedni.  Az egyik komoly változás a (piac)kutatás tárgyának folyamatos és fokozatos átalakulása: az internet az élet számos területét megváltoztatja a szemünk láttára, tehát amit korábban kutattunk az sem egészen ugyanolyan már, mint annak előtte. Ez a hatás tetten érhető a marketing kutatásban, a médiakutatásban, a reklámkutatásban, a politikai- és közvélemény-kutatásokban stb. Az internet terjedése számos kérdést felvet, amelyre sok esetben az az adekvát válasz, hogy vizsgáljuk meg, és ezen keresztül próbáljuk meg megérteni a változások természetét majd hatni rájuk. A piackutatás ügyfelei – jellemzően a nagyobb (multinacionális) cégek és az államigazgatás valamint a kormányzat különböző intézményei – tehát maguk is szembesültek azzal, hogy átalakul az a világ, amit eddig ismertek, amiben működnek, ahhoz pedig, hogy megfelelő módon alkalmazkodni tudjanak hozzá, esetleg ők maguk diktálják a fejlődést, kutatásokra van szükségük. Ennek az igénynek tesz eleget a piackutatás, amikor az internetet és az általa kiváltott közvetlen vagy burkolt változásokat vizsgálja.

Az internet azonban magára a piackutatásra, a piackutatási módszerekre is hatással van – végeredményben maga a piackutatás, a piackutató szakma sem mentes azoktól a változásoktól, amit az internet hordoz. Ahhoz, hogy ennek a változásnak a horderejét és tétjét megértsük, véleményem szerint kiindulásként érdemes egyetlen pontra koncentrálni, mégpedig a reprezentativitásra. A modern piackutatás számára megszületése óta a reprezentativitás eszméje a legfontosabb működtető elve. A reprezentativitás lényege annak megértése és elfogad(tat)ása, hogy nem kell mindenki véleményét megkérdezni egy kutatásban ahhoz, hogy egy adott piaci, társadalmi jelenségről érvényes és megbízható adatokkal rendelkezzünk. Sőt, egyáltalán nem az számít, hogy minél több érintett embert kérdezzünk meg, hanem, hogy a megkérdezettek a kutatás megrendelőjével közösen előre meghatározott szempontok szerint jól reprezentálják az alapsokaságot – azokat az embereket, akikre a kutatásból levonható következtetéseket általánosítani szeretnénk. A reprezentativitáshoz pedig a véletlen, valószínűségi mintavételen keresztül vezet az út: azaz, ha mindenkinek egyenlő esélye van a mintába kerülésre, akkor a kutatás megadott feltételek szerint reprezentálja az összes ember véleményét, akit megkérdezhettünk volna.

Az online kutatások kimondva vagy kimondatlanul ezt az alapvető piackutatási fundamentumot kezdték ki: egyrészt ugyanis nem internetezik mindenki, másrészt, aki internetezik, azokról nincs név- vagy címjegyzék, ahonnan mindenkit azonos eséllyel lehetne meghívni egy kutatásba. Az online kérdőíves kutatások ezért legtöbbször paneles kutatások, amelyeknél a panelbe korábban már regisztrált tagokat hívják meg azonos eséllyel, akik előzetesen jelezték, hogy szívesen részt vennének piackutatásokban. Ezek a kutatások tehát a szó ortodox értelmében nem lehetnének reprezentatív kutatások, azonban ennek ellenére „működnek”, mivel kvóták alkalmazásával biztosítják a reprezentativitást. A kvóták azt rögzítik, hogy egy adott csoport tagjaiból hány főt kell megkérdezni ahhoz, hogy az alapsokaságot leképezze a mintánk, tehát hány nőt/férfit, fiatalt/időst, városit/falusit… Ehhez persze már a kutatás indulása előtt ismernünk kell az adott célcsoport várható belső szerkezetét a kvótaszempontok szerint. A professzionális piackutató vállalatoknál ezek az adatok rendelkezésre is állnak vagy az ún. alapozó kutatásokból, vagy korábbi nagy mintás kutatásokból.

Az online kutatással felvett adatok tehát – ha megfelelő módszertani elvek betartása mentén végezzük a felmérést – megbízhatóak és hitelesek. Mind a kvótás, mind a paneles kutatási módszertan évtizedek óta ismert az offline piackutatásban. Előbbi esetében a meghatározott célcsoportokban folyó kvótás piackutatásokat említhetjük. Utóbbi esetében pedig gondoljunk a vásárlási szokásokat feltáró háztartáspanelekre, vagy éppen a televíziók nézettségét folyamatosan mérő közönségpanelekre. Ezek a kutatások bebizonyították, hogyha az alapsokaságról megfelelő frissességű és részletes információk állnak rendelkezésünkre, akkor az ennek alapján elkészített kvótakiválasztás jól tudja helyettesíteni a statisztikailag megbízhatóbb véletlen kiválasztást. Ugyanezen alapsokasági ismeretek segítenek abban, hogy a minta utólagos súlyozását megfelelő minőségben elvégezhessük.

Mint a fentebbi eszmefuttatásból talán már kiderülhetett, ez a fejezet az online piackutatási módszerekkel (és nem azok tárgyával) foglalkozik és azt mutatja be röviden, hogy mi az az az online kutatás, hogyan működik, illetve milyen dilemmákkal találkozik az, aki online kutatást szeretne készíttetni vagy saját maga végezni.

                    *                    *                     *

A "Bevezetés az online piackutatásba" tanulmány további részei (tartalomjegyzék):

Az online kutatás fajtái
  Online kérdőíves kutatás
    Banneres (nyitott) kutatás
    Banneres kutatás profiknak: river sampling
    Címlistás kutatás
    Paneles kutatás
    A kutatási panelek fajtái
  Kvalitatív online kutatások
    Passzív online kvalitatív módszerek: netnográfia
    Aktív online kvalitatív módszerek
  Mérőműszeres és szoftveres online kutatások
  Az online kutatások elterjedtsége
A kérdőíves online kutatás előnyei és korlátai
  Költséghatékonyság
  Gyorsaság és rugalmasság
  Összetettebb kérdőívstruktúra
  A kérdezőbiztos hiánya
  A célcsoport, a téma és az internet kapcsolata
  Mikor végezhetünk online kutatást és mikor nem
Dióhéjban néhány kiemelten fontos online kutatással kapcsolatos kérdés
  Az ösztönzési rendszer hatása az online kutatásra
  A hibrid kutatás: amikor többféle kutatási módszert ötvözünk
  Csináld magad: egyszerű-e jó online kutatást csinálni vagy bízzuk inkább profikra?
Befejezés: az online kutatás jövője

 

Szólj hozzá!

Címkék: könyv bevezetés módszertan online kutatás tankönyv reprezentativitás online piackutatás

Konferencia a Social Media kutatásáról

2010.08.16. 11:24 pinter.robesz

Az idei év slágertémája kutatói körökben kétségkívül a social media, a közösségi média kutatása. Egyrészt a kutatás tárgyaként is nagyon érdekes, hiszen olyan új trendről van szó, amely meghatározó az internet további fejlődésében, így az ügyfelek adatéhségben szenvednek. Másrészt kutatási eszközként is érdekes lehet, emiatt sokan vizsgálják, hogy a rendszerint rigorózus módszertani előírásokat figyelembe véve hogyan használható a social media, mint kutatási eszköz, illetve milyen előnyökkel (hátrányokkal) járhat az ilyen új eszközök használata a többi, már bevett módszerhez képest.

Szokás szerint a világ kicsit előttünk jár, így van honnan tanulni - ezúttal a Research (Live) egynapos eseményét szeretném az érdeklődők figyelmébe ajánlani. A szeptember 23-án Londonban megrendezésre kerülő konferenciára agusztus 20-ig még kedvezményesen lehet regisztrálni.

A programból kitűnik, hogy az angol piackutatási szektor online térben meghatározó új cégei és az abba belépő nagy játékosok egyaránt képviseltetik magukat. De nem csak "szakmabeliek" adnak elő: ami talán elsőre meglepő lehet idehaza, de kint nagy hagyománya van, a piackutatók ügyfelekkel prezentálnak, jelen lesz például a YouTube (egy Ipsos-os kollégával beszélnek), a The Guardian, a Metro, az O2 vagy a Virgin Media. Így konkrét projektekről és eredményekről, illetve ezen meghatározó cégek szakmai publikumnak szóló megoldásairól, terveiről is szó lesz.

Néhány izgalmasabb téma:

  • friss social media kutatási eredmények,
  • az online és a social media kutatás validitása,
  • hogyan nyerhetőek a fogyasztókra vonatkozó pontos meglátások az online párbeszédekből,
  • alakítsuk a fogyasztói párbeszédet üzleti döntésekké
  • megfelelő social media stratégia építése a brandek számára
  • mit akarnak a felhasználók a közösségi médiától
  • milyen új trendek várhatók a jövőben a közösségi médiában (pl. lokalitás alapú szolgáltatások és közösségi játékok) és mit hozhat ez a kutatók számára

Így első ránézésre is forró témák, amik idehaza is fontosak bárkinek a területen. Annak, aki nem tud elmenni, érdemes lesz odafigyelni a konferenciáról szóló tudósításokra - a rendező Research Live biztos nem hagy minket érdemi anyagok nélkül.

Szólj hozzá!

Címkék: web konferencia közösségi média social media research live

Mire használjuk a mobilunkat? Érintőkijelzős vs hagyományos...

2010.08.05. 12:33 pinter.robesz

A héten jelent meg a T-Mobile beszámolója amiben az okostelefonokkal kapcsolatos használati szokásokról írtak részletesen. Idén tavasszal mi is készítettünk egy átfogó online kutatást a hazai mobiltelefon használati szokásokról internetezők körében, aminek az eredményei az iPhone vs Android konferencián kerültek először ismertetésre. A kutatásunk vonatkozó adatai jól reflektálnak erre a friss felmérésre, úgyhogy röviden megosztanám őket.

A tavaszi mobilos kutatásban kitértünk az érintőkijelzős telefonok vizsgálatára is, így lehetséges összevetni az érintőkijelzős telefonnal rendelkezőknek, illetve a többi felhasználónak a mobiltelefon használati szokásait. (Természetesen tisztában vagyok vele, hogy nem minden okostelefon érintőkijelzős, viszont így elkerülhető volt, hogy a válaszadóra hagyjuk annak definiálását, hogy vajon neki okostelefonja van-e vagy sem, mivel ennek eldöntése nem mindenki számára egyértelmű feladat. Az, hogy egy telefon érintőkijelzős, vagy sem, egyrészt egyértelműbb, másrészt sokkal kézenfekvőbb-látványosabb tulajdonsága egy telefonnak, ami a jövőbeni vásárlási tervekre is alapvető hatással bír.)

A kutatásnak ebben a részében azt kérdeztük a válaszadóktól, hogy 23 tételesen felsorolt funkció közül melyiket milyen gyakran használják a mobiltelefonjukon. Persze első helyen a mobilos "szentháromság" végzett: beszélgetés, SMS-írás, ébresztőóra. De vajon van-e különbség a hagyományos és az érintőkijelzős telefonnal rendelkezők (utóbbi csoport nagyjából minden hetedik embert jelenti) használati szokásai között?

Az eredményeink szerint a tevékenységek abszolút sorrendje (melyiket végzik gyakrabban, melyiket ritkábban) jellemzően nem borul fel az érintőkijelzős telefonnal rendelkezők esetében sem. Csak kisebb helycserék fordultak elő, például az ébresztőóra a harmadikról a második helyre került, a navigáció eggyel előrébb, a stopper hárommal hátrébb, valamint a TV-nézés és a könyvolvasás megcserélődött.

Viszont az érintőkijelzős telefonnal rendelkezők a beszélgetést leszámítva mindenben aktívabbak, mint a nem érintőkijelzős telefonnal rendelkezők! Ahol abszolút értékben különösen nagy eltérést találtunk (legalább heti rendszerességgel használja az adott funkciót):

  • zenehallgatás: 66,5% szemben a nem érintőkijelzős 32,6%-kal
  • fényképezés: 68,5% szemben a 40,7%-kal
  • játék: 45,3% szemben a 20,9%-kal
  • böngészés: 27,4% szemben az 5%-kal(!)
  • naptár: 68,9% szemben a 49,8%-kal
  • navigáció: 21,8% szemben a 3,1%-kal(!)

Ebből jól látszik, hogy az érintőkijelzős telefonokat teljesen másképp használják az emberek, egyrészt gyakrabban, másrészt sokszínűbben. Az érintőkijelzős telefonok tulajdonosai nem zárkóznak el a mobiltelefon funkciónak gazdagításától, tehát attól a trendtől, hogy hasznos új funkciókat tegyenek a készülékekbe (mint például a zenehallgatás vagy a fényképezés, ami bizonyos körökben egyébként ellenérzéseket váltott ki egykoron). Feltehető, hogy a további funkciógyarapodás felé is nyitottak lesznek, ami az alkalmazásbolti modellel működő készülékek felé viszi ezeket a mobilosokat.

Mindez azért is különösen fontos, mivel az érintőkijelzős telefonnal nem rendelkezők nagyjából fele saját bevallása szerint következő készülékének már ilyen telefont fog vásárolni idehaza is. Így az átlagos másfél éves lecserélődési ütemmel számítva (legkésőbb 2011 karácsonyáig) az érintőkijelzős telefonok piacán robbanás várható Magyarországon, ami gyökeresen fogja átalakítani azt, hogy hogyan és mire használják az emberek idehaza a mobiljukat.

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás mobiltelefon iphone t mobile okostelefon android ipsos érintőkijelzős

ESOMAR rendezvények az online kutatásról

2010.07.29. 13:22 pinter.robesz

Az ESOMAR (a piackutatók nemzetközi szövetsége) eddig is nagyon jó rendezvényeket szervezett az online kutatási módszerekkel kapcsolatban, de az idei ősz különösen erős lesz ezen a téren, szeptember-október hónapokban három eseményre is sor kerül.

Először User Generated Content and Research - Insight and Research Without Asking címmel kerül megrendezésre egy workshop annak a Niels Schillewaert-nek a vezetésével, aki rendszeresen az egyik legjobb és legeredetibb előadója az éves nagy online konferenciának. A workshopot egyébként kétszer is megtartják, először Athénban, szeptember 13-án az ESOMAR kongresszusán, majd másodszor október 17-én Berlinben az ESOMAR online kutatási konferenciáján. A szervezők szerint ez a workshop megtanítja a résztvevőket arra, hogy a webkettes aktivitások megfigyelésén alapuló kutatásokat tervezzenek. A workshop után tisztában lesznek a módszer előnyeivel és korlátaival, valamint a szövegelemzés alapjaival és képesek lesznek a multimédia anyagokat (képek, videók) interpretálni.

A második rendezvény egy mindössze egy órás webinar, amely az online immerzív kutatásba vezeti be az érdeklődőket és egy november közepi barcelonai workshop felvezetője, ahol részletesebben is megvitatják ugyanezt a témát. Mit kapnak a webinarra jelentkezők? Gyakorlati tanácsokat és tippeket, hogy hogyan kell online immerzív kutatásokat felépíteni és levezetni. Az immerzív kutatások célja, hogy a résztvevők életének eseményeit valós időben térképezzék fel, miközben bevonják őket egy kutatási folyamatba (tehát nem megfigyelésről van szó). A módszere lehet naplóírás, történetmesélés és projektív vagy asszociációs technikák…

A harmadik rendezvény pedig a szokásos éves ESOMAR online konferencia, ami, ahogy fentebb már említettem, idén Berlinben kerül megrendezésre október 17 és 19 között. Ezúttal is a legfrissebb online kutatási trend áll a középpontban, ami napjainkban az online megfigyelés és a „hallgatás hatalma”. Tehát arról megy majd a disputa, hogy hogyan kell ügyesen hallgatni és a már meglévő felhasználói tartalmak elemzéséből értéket teremteni, ahelyett, hogy a saját kérdéseinkkel és kérdőíveinkkel bombáznánk a kutatás résztvevőit. Persze szokás szerint a kurrens webkettes, hálózati oldalas, paneles, kutatói közösséges és mobil kutatásos témákat is megvitatják majd.

Még nem tudom, hogy melyik rendezvényre tudok elmenni, de bízom benne, hogy ahogy tavaly is, idén is megkapjuk majd az ESOMAR-tól az éves online konferencia előadásaihoz készült cikkeket. Mert az biztos most is kötelező olvasmány lesz.

Szólj hozzá!

Címkék: konferencia workshop esomar online kutatás webinar immerzív kutatás

Online és közösségi média kutatás – ESOMAR kézikönyv

2010.07.23. 11:11 pinter.robesz

Már előrendelhető az interneten az ESOMAR új kézikönyve, amely az online és közösségi média kutatással foglalkozik és az a Ray Poynter írta, aki korábban a Millward Brown-nál volt igazgató, vezette a Virtual Surveys-t és jelenleg a Future Place nevű cégnek a tulajdonosa és vezetője. 30 éves piackutatói tapasztalattal rendelkezik, megmondóember a jövő kutatási technológiája és a közösségi média kutatásának területén (itt blogol).

ESOMAR tagoknak 45€, nem tagoknak 55€ az online kutatási kézikönyv - várható megjelenés 2010 szeptemberében. Azt gondolom nem is a kerítő szöveg érdekes az oldalon (a szokásos angolszász stílusú „miért kell ezt elolvasnod” és ajánlások, például a szervezet jelenlegi elnökétől, Finn Raben-től), hanem a tartalomjegyzék. A tartalomjegyzék, ami már önmagában is értéket teremt azzal, hogy nem csak felsorolja, hanem kategóriákba rendezi és mintegy értelmezi a területet a részterületeivel, eszközeivel és trendjeivel együtt.

Mivel a napokban kell elkezdenem dolgozni egy tanulmánnyal az online kutatásról (egy online világról szóló könyvbe készül), nekem kifejezetten hasznos látni a kézikönyv tervezett felépítését. Ezek szerint az online kutatási világ így strukturálódik (Ray Poynter szemüvegén át):

  • online kvantitatív kutatás: web survey rendszerek, online kutatások tervezése, panelek és adatbázisok, online kutatás lefolytatása
  • online kvalitatív kutatás: online fókuszcsoportok, bulletin board csoportok és párhuzamos mélyinterjúk, további online kvali módszerek
  • közösségi média: a blog mint kutatási eszköz, piackutatási online közösségek (MROC), blogok és buzz bányászat (a buzz kifejezést nehéz visszaadni magyarul, talán a „mi a menő”, „amiről beszélnek” kifejezi, hogy itt miről lehet szó), egyéb közösségi média területek

Természetesen lehet még ezen kívül olvasni az anyagban kutatási területekről, trendekről, van összegzés, és a mellékletben szójegyzék, hivatkozott irodalom valamint további ajánlott irodalom a telhetetleneknek. Átnézve a listát talán egy terület érdemelt volna még önálló fejezetet, az internetes látogatottság mérés és az automatikus mérések (ahol megfigyelik a válaszadót vagy a tevékenységét és nem ő adja a válaszokat vagy nem azt a tartalmat elemzik, amit ő hoz létre), bár talán a 4-ik fejezetben a website kutatási alfejezet részben erre is ki fog térni.

Egy biztos, kötelező olvasmány minden online kutatás után érdeklődőnek és remélhetőleg egyben hiánypótló darab is, bár ez majd csak az olvasás után derül ki igazán.

 

1 komment

Címkék: kutatás esomar kézikönyv online kutatás közösségi média social media ray poynter

Miért fordulnak el az amerikai tinédzserek a Facebook-tól?

2010.07.14. 12:28 pinter.robesz

Idehaza még attól hangos a sajtó és az internet, hogy a Facebook le fogja nyomni az iWiW-et, és hogy mennyi magyar használja éppen a globális no1 közösségi oldalt (már közel másfél millió) - közben pedig az eMarketer arról közölt a minap egy írást, hogy a tinédzserek (jelen esetben értsd 13-17 évesek) miért hagyják ott a Facebook-ot.

A cikk az Ipsos OTX kutatócég (az OTX-et nemrégiben vásárolta fel az Ipsos Csoport) és a Roiworld virtuális divatcég közös, frissen publikált kutatásából készült (Teens and Social Networks Study) - közvetve tehát a házunk tájáról származik. Az eredmények szerint a kutatásban részt vevő fiatalok 19%-a nyilatkozott úgy, hogy vagy otthagyta a Facebook-ot, vagy kevesebbet használja, mint korábban. A folyamat az utóbbi fél évben felgyorsulni látszik.

A tinédzsereknek elsősorban nem a Facebook elhíresült adatvédelmi megoldásaiból lett elege, javarészt azzal indokolták a döntést, hogy az oldal unalmas, egyszerűen elveszítették az érdeklődésüket (45%-a az elhagyóknak / aktivitást korlátozóknak). További érvek:

  • 28% más oldalra kapott rá,
  • 27%-nak a túl sok Facebook-üzenetből lett elege,
  • 21%-nak a barátai sem használják az oldalt (és 16%-nak más közösségi oldalon vannak az ismerősei),
  • ugyancsak 21% nyilatkozott úgy, hogy belefáradt abba, hogy mindig naprakész legyen az oldalon megjelenő aktivitásokból
  • 20% a reklámoktól sokallt be
  • 18% nem találta az ismerőseit a sok millió júzer között
  • ...
  • 16% azért "menekült el", mert a szülei is csatlakoztak az oldalhoz
  • ...
  • 13%-nak nem tetszik, hogy mások láthatják a személyes dolgaikat és 12%-nak a Facebook új változtatásai nem tetszenek

Nem sorolom fel az összes indokot, az eMarketer ábráján megnézhetőek. A kutatási adatokat látva azonban felmerül néhány fontos kérdés, amikre feltehetően csak a jövőben kaphatunk érdemi választ:

  • hol áll meg a tinédzserek elvándorlása, ez valami nagyobb tömeget érintő jelenség, vagy megmarad ennél a 20%-os kisebbségnél?
  • ha a Facebook változtat, akkor megindul-e egy visszaszivárgás?
  • akik kinőnek a tinédzser korból azok idővel visszatalálnak majd a Facebook-ra?
  • Kell-e a Facebook-nak célzottan foglalkozni a tinédzserekkel, vagy az ő igényeiket nem lehet egyszerre kielégíteni az idősebb korosztályokéval?
  • esetleg 1-2 dedikáltan tinédzsereknek épült közösségi oldal profitál ebből a folyamatból? Kinőhet-e ebből egy Facebook rivális?
  • ez vajon olyan trend, ami az idősebb korosztályban is meg fog jelenni? A felsorolt indokok jó része ugyanis ránézésre értelmezhető más korcsoportokra is. (Én például már rég felhagytam azzal, hogy naprakész legyek az összes ismerősömből - bocs.)

A Facebook számára aggodalomra adhat okot, hogy gyorsulni látszik a trend az utóbbi hónapokban, a közösségi hatás emiatt erősödik (a barátok, esetleg a "menő fiatalok" máshol találhatóak meg, emiatt már nem trendi, hanem oldschool bizonyos körökben Facebook-ot használni).

A közösségi oldalak eddigi nemzetközi története tündöklések és bukások sorozata, korábban milliók életét meghatározó no1 oldalak tűntek el a süllyesztőben, amikor a júzerek lecserélték azokat egy szexibbre, trendibbre. Kérdés, hogy ez a sors elkerüli-e majd a Facebook-ot, vagyis az internet meghatározó intézménye lesz-e (marad-e), amitől nem lehet (érdemes) távolmaradni, ha valaki rendszeresen internetezik. A tinédzserek leiratkozása arra utalhat, hogy talán kikezdhető a Facebook most még megtörhetetlennek tűnő hegemóniája is.

2 komment

Címkék: iwiw facebook fiatalok közösségi oldalak ipsos social media otx

Ingyenes vagy fizetős lesz a jövő mobilos világa?

2010.06.11. 10:41 pinter.robesz

Egy érdekes szakmai párbeszéd bontakozott ki a Netidők rádióműsor levelezőlistáján, ahol a műsor asztaltársaságának tagjai osztják meg egymással a híreket és az azokkal kapcsolatos véleményüket. Röviden, a tegnapi felvételen az iPhone és az Android közötti versengés volt a téma, ennek kapcsán merült fel, hogy melyik milyen fejlődés előtt áll, illetve merre megy a mobil világ. Borek kolléga 13 pontba sorolva hozta a friss adatokat, trendeket, amik elég durván arra mutatnak, hogy a mobil néhány éven belül méltó vetélytársa lesz a számítógépes internet-használatnak. Teljesen egyetértettünk, egyedül abban megy a disputa, hogy vajon ez egy ingyenes, reklámok uralta világ lesz-e (hasonlóan a mostani internethez), vagy az AppStore fizetős alkalmazásokkal (is) dolgozó modellje fogja meghatározni a mobilos fejlődési trendeket?

Én az AppStore modellt egyelőre erősebbnek érzem (egyre többen, egyre többet hajlandóak fizetni, és egyre több marad a fejlesztők zsebében belőle). Ez a mikrofizetéses rendszer igazán életképesnek bizonyult (szemben a nettel, ahol ez soha nem volt meghatározó), míg a reklámos világ a mobil környezetben egyelőre gyengén muzsikál. Ráadásul a webes reklámok nehezen is ültethetők át mobilra: egy mobil kijelzőn nagyon más reklámok kellenek, mint ami most ki van találva a netre, tehát ez még eléggé gyerekcipőben jár és igen messziről indul (bár kétségtelenül robbanni fog). Mondjuk Steve Jobs minapi bejelentése az iPhone 4 bemutatásakor, hogy mekkora részesedésre számítanak a mobil hirdetési piacról, azt jelzi, hogy a két modell kéz a kézben fog járni, és nem egymás ellen működik majd.

Ami azonban a kulcs: míg az interneten semmiért sem hajlandó a többség fizetni, addig mobilon még 160 karakterért is milliárdokat szedhetnek be a szolgáltatók SMS címén. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy a két világ konvergenciájából az ingyenes fog győztesen kijönni. Szerintem valószínűbb, hogy szépen egymásba fognak simulni, miközben mobilon sem kell majd mindenért fizetni, viszont hajlamosak leszünk olyasmiért is teljes magától értedő módon pénzt adni mobil eszközökön (értsük ide az iPad fémjelezte tablet világot is), amiért felháborodnánk egy sima PC/internet kombó uralta unvierzumban. Ebből a szempontból szerintem skizofrén lesz a jövőnk, de igen izgalmas lesz megélni.

2 komment

Címkék: mobil marketing ingyenes mobiltelefon iphone android fizetős netidők

Lehet-e egy online kutatás reprezentatív?

2010.05.05. 12:17 pinter.robesz

Egy nagyon érdekes interjú olvasható a Research magazin online hasábjain azzal a piackutatós hitvitával kapcsolatban, hogy vajon lehet-e egyáltalán egy online kutatás reprezentatív. Anélkül, hogy lelőném a poénokat számomra egy mondatban összefoglalható a lényeg: nincsen problémamentes adatfelvételi módszer, ez igaz a telefonos és személyes kérdezésre is, ezért az adott kutatási projekthez kell megtalálni az adekvát megoldást (ahol a reprezentativitás biztosítása csak az egyik kihívás).

Persze a beszélgetésben előjönnek a szokásos kérdések, így a kvótás mintavétel, a panelek toborzásának hatása a mintára, a valószínűségi panelek építése, a kérdőívek dizájnjának és hosszának hatása a minta alakulására, stb. Tényleg érdemes elolvasni.

Ami pedig a címadó kérdést illeti: szerintem a reprezentativitás kvótás paneles kutatásokkal és valószínűségi panelek építésével (internetre kötött gépet adunk a nem internetező paneltagoknak) is biztosítható az online kutatásokban. Az online végzett kutatások megbízhatósága és érvényessége - ha jól csinálják - semmivel sem rosszabb, mint a többi használt módszeré. (Persze én nyilván elfogult vagyok a kérdésben, de ez a személyes meggyőződésem.)

A beszélgetésben egyébként a Nielsen, a YouGov (online kutató cég), a Vovici (kutatási szoftverfejlesztő cég) és a Research Now (panelszolgáltató cég) egy-egy jeles (és okos) képviselője vett részt és itt olvasható el (angol nyelven).

2 komment

Címkék: vita nielsen online kutatás reprezentativitás yougov research now vovici

Open IT Survey - a "csináld magad" kutatás problémái

2010.04.15. 10:40 pinter.robesz

Tegnap a Computerworld hírlevelében figyeltem fel a BalaBit kezdeményezésére, az Open IT Survey kutatásra. Mint minden online kutatás, ez is felkeltette az érdeklődésemet, de a szokásostól kicsit eltérően. A BalaBit "csináld magad" kutatása ugyanis közösségi alapokra kívánja helyezni a kutatást, elsősorban (ha jól értem) anyagi megfontolásból. Az Open IT Survey-t bárki kitöltheti, aki kíváncsi annak eredményére - az eredményekhez a kitöltés után lehet hozzájutni. A kérdőív igen rövid és a Facebook-on promotálják (jelenleg 47 tagja van a csoportnak, velem együtt).

A kezdeményezés látszólag forradalmi, közelebbről megnézve azonban felmerül néhány nyugtalanító kérdés, amik megválaszolása után jól látszik, hogy a globális IT piacra vonatkozóan így nem sikerülhet megbízható, átfogó adatokhoz jutni. Olyan adatokhoz, ami alapján felelős (stratégiai) döntéseket lehetne hozni egy IT cégnél. Miért? Csak néhány dolgot megemlítve:

- A legnagyobb gond, hogy nem derül ki kik töltik ki a kérdőívet, ki az alapsokaság, kikre vonatkoznak majd az eredmények. Százalékok tehát lesznek, de nem lehet tudni, hogy mit jelentenek.

- A kérdőívet bárki kitöltheti (akár többször is), még az olyan érdeklődők is, mint jómagam, akinek közvetlenül semmi köze sincs az IT piachoz, egyszerűen csak kíváncsi az adatokra, illetve a dolog működésére. Ez torzítja az eredményeket.

- Bár a kérdőív angol nyelvű, és a Facebook csoport is angol nyelven kommunikál, mégis lokális kezdeményezésről van szó, így nem lehet a globális piacról képet kapni, ami a kutatás nem titkolt célja, miközben az angolul nem tudó magyar kitöltőket is megszűri.

- Kitöltés előtt nem derül ki, hogy pontosan mi a kutatás témája, ez a kérdőív előtti felvezetésből sem derül ki (csak a hitvallás szerepel benne és az adatok biztonságos kezeléséről és tokenekről írnak - látszik egyébként, hogy egy IT biztonsággal foglalkozó cég készítette). Így nem egyértelmű, hogy kinek érdemes kitöltenie a kérdőívet.

- Egy 3 perces kutatásban (ilyen hosszú a kérdőív) nem lehet az egész IT piacot felmérni - persze fontos, hogy a kérdőív rövid legyen, de ez így az érdemi kérdésekhez is kevés, ennél jóval összetettebb a globális IT szektor. Fontos a cégméret, az alszektor, hogy mit gyártanak/szolgáltatnak, hogy hazai vagy nemzetközi cégről van-e szó stb.

- Maga a kérdőív helyenként nehezen értelmezhető kérdéseket is tartalmaz, pl. "Please estimate what percent of the IT projects will be started because of the following reasons in 2010 (e.g. 20 means 20%): Growth of the organization etc."

Nem akarom tovább ragozni, egy lelkes, de teljesen amatőr kezdeményezésről van szó, amiből kiderül, hogy akik mögötte állnak, nem értenek a piackutatáshoz és nem értik mitől lesz egy felmérés megbízható, jó kutatás - bár szeretnének adatokat, de alapvetően sajnálják rá a pénzt. Honnan lehet ezt tudni? Ők maguk állítják: ezt írja a BalaBit nevében Szomor Bence marketing menedzser a Computerworld oldalán elhelyezett invitálásukban: "Akkor azt gondoltam, hogy majd ha nagyobbak leszünk, akkor minden más lesz. És íme, bár világ viszonylatban most sem vagyunk hatalmas vállalat, de azért már ki tudnánk fizetni egy tanulmányt. Mégis, mindig van fontosabb dolog, valami olyan beruházás, ami több haszonnal kecsegtet. Már látom, hogy addig nem fogunk ilyesmire költeni, míg ez az összeg nem kerül hibahatáron belülre a marketing költségvetésünkben.”

Természetesen egy cégnek szíve-joga, hogy hogyan végez(tet) vagy nem végeztet piackutatásokat, milyen adatokból tájékozódik és hoz az üzleti eredményeket messze hibahatáron túl meghatározó döntéseket. De óva intenék mindenkit attól, hogy egy ilyen felmérés eredményei alapján felelős döntéseket hozzon. A legnagyobb probléma az, hogy a BalaBit a kérdőív kitöltőit abba a hamis illuzióba ringatja, hogy a kérdőív kitöltésével megbízható adatokhoz fognak jutni. Persze a DIY ("do it yourself" - csináld magad) felméréseknek megvan a maguk helye, de csak akkor, ha valaki konyít a dologhoz (és az ilyen kutatásoknak nem a kérdőívprogramozás a nehéz része, hanem leginkább a mintakezelés). Igaz tehát, hogy a piacra vonatkozó ismeret a válaszadókban - így a BalaBit-ben - van meg, tehát őket kell megkérdezni, de egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan.

A piackutatás ugyanúgy egy professzionális szakma, mint az IT biztonság, tessék a hozzáértőkre bízni a művelését. Én sem kezdek Facebook csoport szervezésébe azzal a felkiáltással, hogy az IT biztonság ugyan fontos, de drága, és sajnos mindig van fontosabb, amire költeni fogunk, mindaddig, amíg a hibahatáron belülre nem kerül az IT büdzsénkben. Pedig milyen jó lenne, ha minden Facebook-ost egyetlen csoportba szervezve meg tudnék győzni arról, hogy ne támadjuk egymás gépeit, mert az csúnya dolog.

De tegyük félre a rossz ízű viccelődést, ez a kérdés sokkal fajsúlyosabb annál, mintsem, hogy ne vegyük elég komolyan. A lényeg az, hogy bár az internet kiválóan alkalmas piackutatásra, számos remek eszközt ad az emberek kezébe, ami korábban a kutatók kiváltsága volt, de ezeket az eszközöket meg is kell tanulni használni. Mi az Ipsosban szívesen segítünk abban, hogy bárki megbízható adatokhoz jusson hozzá, aki szeretne. Persze ennek ára van, de megéri megfizetni, mivel olyan tudáshoz segítjük hozzá a megrendelőinket, ami versenyelőnyhöz juttatja őket a piacon, tehát megtérülő befektetésről van szó.

3 komment

Címkék: diy balabit online piackutatás open it survey csináld magad kutatás

süti beállítások módosítása