Tegnap részt vettem egy kerekasztal beszélgetésen Kőszegi András (BrandTrend) szervezésében, ahol azt jártuk körbe, hogy vajon hogyan lehet pénzt csinálni a tartalomból az interneten. A beszélgetésen Sós B. Péter a Népszabadságot, Mucsi Csaba az MTV-t, Fekete Attila pedig a TV2-t képviselte - tehát elsősorban a médiaiparban, a tartalomgyártásban érdekelt felek voltak jelen.

Mivel a beszélgetés teljes hanganyaga elérhető lesz a BrandTrend weboldalán hamarosan, a lényegből pedig szerkesztett formában a Gazdasági Rádióban lesz adás, itt csak 1-2 számomra fontos momentumot emelnék ki.

Érdekes volt látni például, hogy mindhárom szereplő "médiavállalkozásként" és nem újságként vagy tévéként definiálta magát, vagyis egy újrapozícionálásról van szó. Például a Népszabadság videókat gyárt, és az online irányában erősít; a TV2 webre is kirakja a tartalmait; az MTV meg kifejezetten webes hiradót készít. Nincs már olyan, hogy csak TV, csak rádió, csak újság, az internet lehetővé teszi, hogy bárki viszonylag kis befektetéssel bemerészkedhessen egy másik média területre is - bár azt fontos kijelenteni, hogy ahhoz viszont rengeteg pénz kellhet, hogy mindezt profin is csinálja (készíthet egy újság hiradót a videóiból, de ahhoz, hogy ez napról-napra aktuális, friss, ütős és a legfontosabb hírekkel legyen megtöltve, az majdhogynem elérhetetlen).

De hogy a beszélgetés címében megfogalmazott kérdésről is írjak (A tartalom a webre megy, de hol az üzleti modell?), úgy tűnik továbbra is eléggé lehatárolt, hogy hogyan lehet a tartalomból pénzt csinálni a weben. Leggyakrabban marad a jól ismert keresztfinanszírozás, vagyis az internet viszi azt a pénzt (vagy egy részét), amit nem az interneten termeltek meg. Merthogy kitől/honnan is remélhet pénzt egy médiavállalkozás?

• elsősorban mindenki a hirdetőkből és hirdetésekből akar megélni, de ez csak keveseknek sikerül a neten is;
• az olvasó, néző, hallgató is fizethet a médiának közvetlenül vagy közvetve (előfizetési díjat, vagy konkrétan az adott tartalomért: mikrofizetés, pl. SMS, de ez utóbbi igen ritka);
• lehetőség lehet valamifajta szponzorációra, de ezt eléggé behatárolja a médiatörvény és nagyon összeér a hirdetéssel (leginkább nincs rá külön keret);
• végül keveseknek jut a kevés állami támogatásból is, de ebben az esetben a felhasználásnak kötöttek a feltételei és nyilván bárki nem is kap ilyet.

Ezen kívül nem nagyon terem babér, és olyan radikálisan új üzleti modellt sem látni, ami mondjuk kirántaná a válságban lévő újságokat a szakadékból; de a tévék sem tudnak egy az egyben a webre költözni. Jellemző adat, hogy az olimpiát egy időben rekordszámú 35 ezer néző követhette online 2008 nyarán az MTV-n. Ennyi internetes néző kiszolgálásához azonban irdatlan sávszélesség és üzembiztos szerver architektúra kell. De 35 ezer ember a hagyományos média számait nézve hihetetlenül kevés, nem üti meg azt a nagyságrendet, amire a szokásos üzleti modellek felhúzhatók. Ráadásul teljesen rugalmatlan a rendszer, elég, ha előzetesen rosszul mérjük fel az igényeket és a túlterheléstől összeomlik az egész  (ilyenfajta probléma a broadcast tévével-rádióval nincsen: nem szűnik meg az adás, ha hirtelen mindenki odakapcsol a Megasztárra). Hogy hazabeszéljek, itt jelenik meg a mérés fontossága: tessék felmérni előre, hogy mit eszik az internetező - mondjuk a netnek kétségtelenül nagy előnye, hogy a néző jelentős nyomokat hagy maga után (a hasonlatnál maradva információmorzsákat), ami mind elemezhető.

Az internet igazi paradoxona azonban az, hogy miközben a tartalomért senki sem akar fizetni, a hozzáférésért (internet előfizetés) mindenki tejel - de mit néznénk az internet előfizetésünkkel, ha nem lenne a neten tartalom? Kvázi olyan ez, mintha az újságos ingyen adná szinte az összes újságot, csak a járda használatáért kellene fizetni annak, aki megépítette azt az újságosig.

Mindent összevetve nincsenek egyszerű helyzetben a médiavállalkozások, ha pénzt akarnak idehaza csinálni a netből, az áttörést és az igazi nagy durranást hozó üzleti modelleket még nem találták ki - a jó hír(?), hogy egyelőre tőlünk nyugatabbra sem.