Azt hiszem a mai legfontosabb kifejezés, amit megtanultam, az az incidence rate (IR). Éppen most néztem meg a Wikipédián, úgy tűnik nem csak a piackutatásban használják a kifejezést (vagy csak mi a kollégákkal a Szondában), hanem az epidemiológiában is. Nálunk a panel kutatás megtervezésénél az egyik legfontosabb kiinduló mutató, azt jelzi, hogy a panelben adott meghatározó szűrő változóra (tényezőre) vajon a vizsgált célcsoport hány százaléka vonható be a kutatásba.
Például teszem azt az autó tulajdonosok véleményére vagyok kíváncsi és nem tudom, hogy kinek van autója a panel tagjai közül (mert még ezt nem kérdeztem mindenkitől meg), ekkor megbecsülöm (jobb esetben más kutatásokból tudom), hogy a lakosság hány százaléka autótulajdonos (figyelem, ez csak reprezentatív panelnél fog segíteni). Ez az incidence rate, ami azt fogja megmutatni, hogyha a panel tagjait megkeresem egy kutatással, akkor közülük mennyien lesznek releváns válaszadók, azaz autótulajdonosok (a többi válaszadó itt nyilván értéktelen lesz, feleslegesen zaklattam őket). Ez azért fontos, mivel minél alacsonyabb az IR, annál több embert kérdezek meg feleslegesen (mivel nem lesznek releváns válaszadók) tehát többe kerül a kutatás.
De van egy barba-trükk: ha pontosan tudom, hogy a panelban kinek van autója (még ha ez relatíve kevés ember is), akkor az IR 100%, mivel csak azokat fogom megkérdezni, akikről tudom, hogy autó-tulajdonosok, vagyis nem kérdezek meg feleslegesen senkit.
Lehet, hogy túl bonyolultan magyaráztam, mondjuk elsőre én sem értettem meg, azt hiszem a barbatrükk miatt, de most már képben vagyok (ha mégsem, plíz javítsatok ki).