Szombaton reggel tanítottam a MÜTF piackutató képzésén (amiről korábban már írtam). Arról beszéltem két órában, ami megelőzheti a piackutatást, mégpedig az információk beszerzése nem piackutatási módszerekkel - de mégsem a szekunder kutatásról, hanem eggyel hátrébb lépve a tudatos információháztartás fontosságáról és az egyéni kompetencia portfólióról adtam elő. Most röviden az előbbiről írnék.
A dolog lényege, hogy minden embernek van személyes információháztartása (honnan, hogyan érik információk, gyűjti be az információkat), ez azonban többnyire nem tudatosan, stratégiai módon épül fel. Ahhoz azonban, hogy jó piackutatók lehessünk (vagy akár más információ-intenzív szakmában sikereket érjünk el), érdemes áttekinteni a saját információháztartásunkban meghatározó forrásokat, az ezzel kapcsolatos szokásainkat, rutinjainkat, és finomítani azokon a pontokon, ahol lukak, gyengeségek mutatkoznak.
Az én meglátásom szerint az információháztartás különböző kommunikációs csatornákon érkező információk elfogyasztását jelenti (a kommunikációs háztartásról - mit kommunikálok kifelé - szándékosan nem beszéltem, viszont érdekes módon ennek szakmája, irodalma, gyakorlata stb. van ez lenne a PR és bizonyos szempontból a marketing, miközben az információ megszerzésére kevesebb hangsúly jut a cégekben. Például hány cégben vannak könyvtárosok, információ-brókerek alkalmazva és mennyiben van szóvivő, PR-os és marketinges stb. Ugyancsak ritkán jut szóba a tudásmenedzsment: mit kezdünk az információinkkal, hogyan lesz belőlük tudás, hogyan osztjuk azt meg házon belül.)
De visszatérve az eredeti témához, az információháztartásunk elemei lehetnek:
Offline:
- személyes kapcsolatok, beszélgetések (személyes, közvetített, pl. telefonos, SMS, chat, azonnali üzenetküldők, e-mail). Verbális és nem verbális. Közösségi hálózatok használata. Ismerősök, barátok információ-forrásként való használata, akaratlanul vagy tudatosan.
- céges rendszerek (pl. CRM).
- tömegmédia: TV, rádió, nyomtatott sajtó. Mainstream. Magyar nyelvű és idegen nyelvű is lehet.
- külön venném a könyveket (újonnan vásárolt, kölcsönzött, könyvtár és könyvtáros kiemelt szerepe).
- offline adatbázisok (szaknévsortól kezdve a statisztikai évkönyvekig).
Online:
- internetes keresők + desktop keresés.
- internetes tévék, rádiók (podcast).
- hírportálok.
- startlap, tematikus gyűjtemények.
- wikik, Wikipedia.
- szótárak (nem csak nyelvi, hanem szakmai szótárak).
- tematikus gyűjtemények.
- fórumok, üzenőfalak.
- személyes, céges vagy szervezeti honlapok.
- online boltok, ár összehasonlító oldalak stb.
- blogok, mikroblogok (pl. twitter), RSS.
- fotó és videómegosztó oldalak.
- levelezőlisták.
- közösségi oldalak.
- hírlevelek.
- online adatbázisok, elektronikus könyvtárak és folyóiratok.
- elektronikus tananyagok (pl. Open Course Ware).
- ... (biztosan kihagytam ezt-azt).
Plusz, ami kiemelten fontos, hogy bármi lehet informatív, akár amit mások esetleg észre sem vesznek, egy apró jel stb.
Mindezen listával a kézben bárki összeállíthatja a személyes információháztartását, illetve egy szakma információforrásait és összevetheti, hogy vajon a releváns, meghatározó források használatával tájékozódik-e, építi tudását és hozza döntéseit. Tervezem is, hogy a piackutatás online kutatással foglalkozó szegmensét apróra szemügyre vegyem és megtaláljam a számomra (az ezzel foglalkozók számára) meghatározó forrásokat.
