Az Internet Hungary-n akadt kezembe (a konferencia-csomag részeként) a Kreatív októberi száma, amiből én mosolyogtam vissza, mivel megjelent a szeptemberben készített interjú a Szondába igazolásomról. Köszönet még egyszer az újságírónak (Pál Zsombornak) és a fotósnak (Köő Adriennek - külön köszönet, hogy elküldte a képet és engedte, hogy felhasználjam a jövőben).
Maga az interjú itt érhető el. De azért ide is másolom (hátha idővel a link elavulna):
--------------------------------------------------------------------------
Jövőkutató a Szondánál
[2008.10.16. 16:00]
Tévúton jár, aki a digitális tévében látja a tévézés jövőjét – mondja Pintér Róbert, a Szonda Ipsos kutatócég szeptembertől kinevezett online stratégiai igazgatója, aki webes mérésekben az elsőszámú szereplővé tenné munkahelyét.
Amikor megkerestelek, külföldön voltál, és a kollégáid szerint elérhetetlen. Írtam egy e-mailt, és két órán belül jött a válasz. Mennyire vagy geek?
Vegyem elő a sok kütyüt? Pda, mp3-lejátszó, több laptop… Otthon szoktunk ülni az asszonnyal, nézzük a tévét, az ő ölében egy laptop, az enyémben is egy. A társadalomtudósokhoz képest nerdnek számítok, de programozni mondjuk még nem tanultam meg. Nem is akarok.
Az Információ Társadalom és Trendkutató Központ (ITTK) tudományos igazgatójaként mit csináltál?
Amikor az alapító igazgató, Z. Karvalics László elment, kettéosztottuk a posztját. Én vittem a nemzetközi projekteket, meg jártam a médiába, adtam az interjúkat, részt vettem szakmai szervezetekben, szerkesztettem az Információs Társadalom című folyóiratot – amit még mindig csinálok –, volt egy saját rádióműsorunk a Civil Rádióban, és jártam a Petőfi Net-idők című rádióműsorába is – ami hobbi, és meg is tartottam.
Egyébként is foglalkoztatott a váltás, vagy csak jött az ajánlat?
A Szonda médiarészlegének vezetője hívott, hogy jöjjek át kutatni, de az ITTK-ban épp nem olyan volt a helyzet, hogy gyorsan eljöhettem volna, viszont mondtam, hogy nyitott lennék itt dolgozni. Két-három hét múlva kerestek, hogy létrehoznak egy igazgatói pozíciót az online témájú, illetve a weben zajló kutatások felügyeletére. Ez érdekelt, elfogadtam.
A Szonda az érkezésed kapcsán stratégiai váltásról is beszél. Mi a fordulat?
Az, hogy a hangsúly egyre inkább a webes kutatásokra helyeződik át. Elérkezett egy pont, amikor a piac jól láthatóan valamerre megy, és érdemes fejleszteni, mert az nagyobb piaci részesedést jelent majd. A kutatók világszövetsége, az Esomar azt mondja, 65-70 százalékos internetpenetráció mellett már el lehet felejteni minden mást, papírt, telefont, mert azok a célcsoportok, amelyek jellemzően érdeklik az ügyfeleket, elérhetők interneten is. Nálunk a penetráció 45 százalék körüli, de már vizsgáltuk, hogy hol nem kell már egyáltalán törődni azzal, ha az internet a felület: ez az AB-státuszú, városi, magasabb iskolai végzettségű csoport. De nem csak ebben a szegmensben lehet interneten kutatni: van egy tízezer tagot számláló online panelünk, és ha a célcsoport javarészt elérhető az interneten, meg a téma is olyan, akkor elég válaszadó mellett az internethasználat nem torzítja lényegesen az adatokat. Innentől tudjuk azt mondani, hogy csináljuk meg, ennyi idő lenne, ennyibe kerülne. Az online kérdezés jellemzően gyorsabb, pontosabb és olcsóbb is valamivel, de nem árversennyel szeretnénk betörni a piacra.
Laikus kérdés, de az, ha ti még nagyobbra hizlaljátok a paneleket, korlátozza a versenytársakat a saját paneljeik építésében?
Nem tudom: fogós kérdés, hogy ki az, aki hajlandó egy panelba elmenni. Lehet, hogy titkot árulok el, de nemcsak Magyarországon, hanem minden fejlett országban a hagyományos kutatásoknál alacsony a válaszadási hajlandóság: kimegy egy kérdezőbiztos, te pedig nem engeded be. Ez mindig is így volt, ráadásul a helyzet fokozatosan romlik. Úgyhogy azzal a feltételezéssel élünk, hogy akik nem regisztrálnak egy panelba, hagyományos kutatáson sem adnának választ. Utóbbiakat statisztikai és egyéb módszerekkel kell megtalálni.
Van olyan folyamat a piacon, amit kutatóként különösen figyelsz majd a következő években?
Médiafogyasztás szempontjából nagyon figyelnék a 29 év alatti szegmensre: azt látom, hogy a digitális televíziózással és a versengéssel a kereskedelmi tévék totálisan rossz választ adnak arra, ami történik. 2000 táján, amikor az internet elérte azt a sebességet, amikor a fájlok letölthetővé váltak, azt láttuk, hogy a zeneipar bedugta a fejét a homokba, háborút hirdetett, és így felépült egy ingyenes, de illegális zenei univerzum, amelyen bármelyik tapasztalt júzer két kattintással bármit megtalál. A fogyasztási szokások emiatt részben átalakultak, de ugyanez van most a tévével, a rádióval is. Erre próbálna válaszolni a digitális tévé, de szerintem több lépés hátrányban van, még a videomagnó is nagyobb szabadságot adott annál. Én is hallottam már kereskedelmi tévés vezetőt előadni, hogy nem kell ezzel foglalkozni, amíg két-három millió ember nézi a Barátok köztöt, de az internet negligálása már középtávon sem fog működni.
(KERETES 1) Pintér Róbert
2008 szeptemberétől: Szonda Ipsos online stratégiai igazgató
1998-2008: BME Információs Társadalom- és Trendkutató Központ (ITTK), junior kutató, senior kutató, majd
2006-tól tudományos és stratégiai igazgató
2005-: az Információs Társadalom folyóirat főszerkesztője
2001-2007: BME Információs és Tudásmenedzsment Tanszék, egyetemi tanársegéd, 2006-tól adjunktus
(KERETES 2) Személyi
Volt olyan munkád, amit szégyellsz?
Nyilván van olyan, amire azt mondom, hogy ezt nem én csináltam. De úgy emlékszem, amikor egyszer megkérdezték New York állam lakosságát, hogy csinált-e olyasmit, amiért leültethetnék, jelentős rész válaszolta azt, hogy persze.
Gondolkodtál már teljes pályamódosításon?
A teljes elrugaszkodás az lenne, ha nem a fejemmel kéne dolgoznom. Nagyon szeretem a sci-fit és szoktam azon gondolkozni, hogy mi történne, ha lenne egy világháború, mi a francra lehetne engem használni, amikor újjá kéne építeni mindent. Szociológus vagyok: annyit tudnék mondani, hogy meg kellene kérdezni mindenkit. Árokásásra azért jó lennék.
Mit tekintenél a karriered csúcsának?
Azt hiszem, ha olyan helyen dolgoznék, hogy ha megnyerném a lottóötöst, eszem ágában sem lenne onnan eljönni. Most kéne a gyerekeimmel sok időt tölteni, de ha most elmennék a Szondából, kiesnék mindenből, úgyhogy akármilyen hülyén hangzik, akkor sem hagynám itt a céget, de valahol ez durva. Ilyen szempontból persze nem csak egy csúcs van. Ritkán veszek egyébként lottót, de most, hogy több milliárdos nyereményt kínált, vettem.
(Forrás: Kreatív)
-----------------------------------------------------------------------------
Sajnos a cím és a lead nincs a legjobban eltalálva (ezeket sajnos nem láttam a megjelenés előtt), de maga az interjú nem rossz (mondjuk én nyilván elfogult vagyok, velem készült a beszélgetés). Külön öröm, hogy a szülinapomon rakták ki a webre.
