Már előrendelhető az interneten az ESOMAR új kézikönyve, amely az online és közösségi média kutatással foglalkozik és az a Ray Poynter írta, aki korábban a Millward Brown-nál volt igazgató, vezette a Virtual Surveys-t és jelenleg a Future Place nevű cégnek a tulajdonosa és vezetője. 30 éves piackutatói tapasztalattal rendelkezik, megmondóember a jövő kutatási technológiája és a közösségi média kutatásának területén (itt blogol).
ESOMAR tagoknak 45€, nem tagoknak 55€ az online kutatási kézikönyv - várható megjelenés 2010 szeptemberében. Azt gondolom nem is a kerítő szöveg érdekes az oldalon (a szokásos angolszász stílusú „miért kell ezt elolvasnod” és ajánlások, például a szervezet jelenlegi elnökétől, Finn Raben-től), hanem a tartalomjegyzék. A tartalomjegyzék, ami már önmagában is értéket teremt azzal, hogy nem csak felsorolja, hanem kategóriákba rendezi és mintegy értelmezi a területet a részterületeivel, eszközeivel és trendjeivel együtt.
Mivel a napokban kell elkezdenem dolgozni egy tanulmánnyal az online kutatásról (egy online világról szóló könyvbe készül), nekem kifejezetten hasznos látni a kézikönyv tervezett felépítését. Ezek szerint az online kutatási világ így strukturálódik (Ray Poynter szemüvegén át):
- online kvantitatív kutatás: web survey rendszerek, online kutatások tervezése, panelek és adatbázisok, online kutatás lefolytatása
- online kvalitatív kutatás: online fókuszcsoportok, bulletin board csoportok és párhuzamos mélyinterjúk, további online kvali módszerek
- közösségi média: a blog mint kutatási eszköz, piackutatási online közösségek (MROC), blogok és buzz bányászat (a buzz kifejezést nehéz visszaadni magyarul, talán a „mi a menő”, „amiről beszélnek” kifejezi, hogy itt miről lehet szó), egyéb közösségi média területek
Természetesen lehet még ezen kívül olvasni az anyagban kutatási területekről, trendekről, van összegzés, és a mellékletben szójegyzék, hivatkozott irodalom valamint további ajánlott irodalom a telhetetleneknek. Átnézve a listát talán egy terület érdemelt volna még önálló fejezetet, az internetes látogatottság mérés és az automatikus mérések (ahol megfigyelik a válaszadót vagy a tevékenységét és nem ő adja a válaszokat vagy nem azt a tartalmat elemzik, amit ő hoz létre), bár talán a 4-ik fejezetben a website kutatási alfejezet részben erre is ki fog térni.
Egy biztos, kötelező olvasmány minden online kutatás után érdeklődőnek és remélhetőleg egyben hiánypótló darab is, bár ez majd csak az olvasás után derül ki igazán.
