Idén ősszel is összegyűlik az internetes szakma apraja-nagyja az Internet Hungary-n, hogy megvitassa az online világ legfrissebb trendjeit. Ebben az évben a szokásosnál nagyobb figyelmet kap az online kutatás is - és itt most elsősorban nem az eredmények publikálására, hanem az online módszertannal készülő kutatásokkal kapcsolatos (módszertani) dilemmákra gondolok. Az októberi 14-i, keddi "Mérem, ahogy tudom. És mit is?" szekcióban előadok én is, várhatóan 12.55 és 13.10 között a blikkfangos "A kérdőíven is túl - ahol az online kutató túr" címmel. Az online kutatások mibenlétével, kurrens kérdéseivel a szekcióban rajtam kívül még Klenovszki János (NRC) fog foglalkozni "Újdonságok az online kutatás-mérés területén" címmel tartandó előadásában.
A szekció amúgy a kötelező tornagyakorlatnak is felfogható internet penetrációval nyit, majd lesz szó a hazai internet használó profiljáról, az online látogatottságról (Hann Endre feltehetően a Medián auditját érintő, a gemius/Ipsos Audience felől jövő változásról is szót fog ejteni), az online hírdetésekkel kapcsolatos attitűdökről, és a webes formátumokról is.
Ami a saját részemet illeti, éppen most dolgozom rajta, mivel előre le kell adni az előadás rövid kedvcsinálóját néhány napon belül. Amiről szeretnék beszélni - újdonsült online kutatóként -, hogy mi következik az online kutatásra nézve a hazai alacsony internet penetrációból, mi a helyzet a mágikus reprezentativitással (biztosítható, nem biztosítható?), mit tudunk tenni a kutatások validálásához, hol tartunk a nyugati kutatási trendekhez képest (mivel küszködnek ők). Szóval körbejárnék néhány dilemmát speciális hazai szemszögből, ami segíthet a jelenlévőknek annak eldöntésében, hogy pillanatnyilag mire/mikor jó a CAWI, illetve milyen feltételek javulása esetén kerülhet a (közel)jövőben még meghatározóbb szerepbe.
