Szombaton érkeztem vissza Újvidékről, ahol egy nemzetközi tudományos együttműködés találkozóján vettem részt. Közel két éve folyik a részvételemmel (és koordinálásommal) egy kutatás a COST298 (Participation in the Broadband Society) égisze alatt a 'Multiple Cultures if European Information Society' munkacsoporton belül működő 'Give us our Daily Broadband' kutatócsoportban. A kutatás lényegében média elemzés és tartalomelemzés egyelőre kvantitatív módszerekkel négy európai nagyvárosban (Budapest, London, Milánó és Stockholm). Ezekben a városokban 2007 február-április és 2008 azonos idoszakában összegyűjtöttük a Metro újságokat (ezek a londoni kiadás kivételével mind egy helyen elérhetőek online), illetve egy-egy politikai napilap számait (Népszabadság, The Independent, Corriere della Sera, Dagbladet).

A lapok összegyűjtésével párhuzamosan közös kódutasítást fejlesztettünk ki, majd a finomítás és a kódolói megízhatóság ellenőrzése (vajon ugyanúgy kódolják-e a kódolók ugyanazt a cikkállományt) után bekódoltuk a cikkeket és az adatok tisztítását követően elkezdtük azok elemzését. Az első eredmények a következők:

- A lapokban található internettel foglalkozó cikkeknek kb. csak 2/3-a helyezi az internetet a fókuszba (a többi csak érintőlegesen megemlíti az internetet). Ennek az lehet a magyarázata, hogy az internet egyre inkább a hétköznapi élet részévé válik, így mintegy mellékesen is megjelenhet olyan cikkekben, amelyek egyáltalán nem az internetről szólnak (például amikor felhívják egy téma kapcsán a figyelmet a világhálón elérhető további anyagokra/információkra, de ez nem lényegi része az adott cikknek).

- A vizsgált 2007-es periódusban a lapokban található internetes cikkek 18%-a a bűnözéssel, legalitással foglalkozik. 17% a szórakoztatás világáról szól, 14% pedig a web 2.0-ról. Mindeközben olyan témák, mint példaul az oktatás, mindössze az internettel foglalkozó cikkek 2%-ában jelennek meg. Magyarországon mindazonáltal nem a bűnözés témája a legnépszerűbb (ráádásul az ilyen történetek javarészt a külföldi és nem a hazai hírekről szólnak), hanem az internetes aktivitások, szolgáltatások (pl. e-bankolás és társai) - ezek teszik ki a cikkek ötödét.

- A kutatócsoport számára igencsak meglepő fejlemény, hogy az internettel foglalkozó cikkek kevesebb, mint 10%-a említi meg a szélessávot (Magyarországon ez 6,4%). Ezeknek a cikkeknek is több mint a fele infrastrukturális kérdéseket fed le (pl. sebesség, hálózatépítés stb.). 2007-ben a szélessáv elsősorban mint technológiai és nem mint társadalmi kérdés jelent meg mind a négy ország újságjaiban. Mindeközben a nem szélessávval foglalkozó cikkek jelentősen sokrétűbbek. Annak, hogy a technológia dominál, elsősorban az lehet az oka, hogy a szélessávval feltehetően szinte csak a technológiában jártas médiamunkások foglalkoznak, és így az ő technológiai látásmódjuk dominál. A másik ok, hogy a vizsgált négy országban gyakorlatilag eltűntek a keskenysávú felhasználók (nem úgy mint például Cipruson vagy Írországban), emiatt az internet kapcsán nincs értelme külön a szélessávról beszélni, mert az internet alapértelmezetten szélessávú. Ez a helyzet különösen Svédországban igaz, ahol 2-3 éve rendszeres diskurzusok folytak a szélessávról, ma pedig szinte a kifejezés is eltünt a közbeszédből.

- Érdekes volt látni a nemzeti különbségeket, például, hogy Olaszországban a külföldi hírekben jelenik meg a legtöbb internetről szóló cikk, Magyarországon a technológiai rovatban (miközben ilyen rovat nincs is más országban), végül Svédországban és Angliában a gazdasági rovatban. Mindez azt is jelentheti, hogy akár ugyanaz a hír más-más okokból lehet érdekes ezekben az országokban és az egyes országokban másképpen interpretálják az internetet az olvasók számára: Olaszországban az internet fejlődése nemzetközi folyamat, a magyaroknál elsősorban technológiai, a svédeknél és Angliában pedig a gazdasági látásmód dominál.

Az adatok elemzése után várhatóan jövő tavasszal készülünk el a részletes jelentéssel és egy konferencia-tanulmánnyal angol nyelven, és ezt követően folytatódik a kutatás a kvalitatív elemzéssel, ahol a szerzői jog szerteágazó kérdéseivel foglalkozó cikkek szövegét, állításait vetjük össze.