HTML

CAWI - blog az online kutatásról

Pintér Róbert vagyok. 2008 szeptembere óta foglalkozok online kutatással főállásban (2012-ig az Ipsosban), jelenleg mint mobil kutatásvezető az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.-nél dolgozok. Elsősorban az online (CAWI: Computer Assisted Web Interviewing) és az okostelefonos módszertannal készülő kutatások fejlesztéséért vagyok felelős. A munkám során érdekes hírekkel, adatokkal, dilemmákkal találkozok, amik remélhetőleg segíthetnek másoknak is, így a CAWI-vel és online témákkal foglalkozó kutatóknak és ügyfeleknek.

Friss topikok

Linkblog

Újra eFestival (frissítve)

2008.09.26. 13:46 pinter.robesz

Idén ismét lesz eFestival az online és multimédia alkotások, szolgáltatások, valamint weboldalak számára, amire mától lehet nevezni. Néhány fontos információ a felhívásból:

"A Fesztiválra nevezhet minden természetes vagy jogi személy, aki rendelkezik a versenymű felhasználási jogával. A versenyműnek 2007. január 1-től publikált multimédia alkotásnak, vagy a nevezés időpontjában is működő online szolgáltatásnak kell lennie, amely bárki által hozzáférhető.

Pályaműveket az alábbi kategóriákban lehet benyújtani:

  • eKultúra / A magyar kulturális örökség digitális megőrzése / eTudomány
  • Mindennapjaink informatikája / eSzórakozás
  • eEgészségügy / eEsélyegyenlőség
  • Közérdekű információ-szolgáltatás / Tematikus szakportálok 
  • eLearning         
  • Elektronikus kereskedelem"

A nyertesek a mellett, hogy használhatják az eFestival 2008 díjnyertes" címet és logót, nevezésre kerülnek az Európai Multimédia Fórum rangos European Seal of Excellence díjára, ami nemzetközi elismerést is hozhat.

Nevezési határidő: 2008. október 13., 24.00 óra, részletek (feltételek, űrlap stb.) az eFestival oldalán.

A zsűrizésben jómagam is részt veszek, a pályázókkal remélhetőleg találkozunk a DAT konferencián december 3-án, ahol a díjkiosztó lesz.

------------------------------------------------------

UPDATE 2008. október 8.:

MATISZ kérésre plusz URL-eket raktam be és néhány linket frissítettem.

Szólj hozzá!

Címkék: matisz efestival dat európai multimédia fórum seal of excellence

Végre vannak friss Technorati statisztikák a blogoszféráról

2008.09.26. 11:12 pinter.robesz

Elég régen jött ki a Technorati a "szokásos" blogoszférás statisztikáival, de végre most itt vannak a friss adatok (persze kéretik kis fenntartással kezelni őket, egy több százmilliós, folyamatos dinamikus változásban lévő szférát meglehetősen nehéz pontosan megmérni).

Röviden: a világon 184 millió ember kezdett már blogolásba, és az aktív internet felhasználók 3/4-e olvas blogot. Elég nagy utat tett meg a blog az ezredforduló óta, amikor még az átlag júzereknek halvány lila fogalma sem volt róla, hogy mit jelent a szó. A blog mára azonban "beérkezett", betört a mainstream-be, még ha a napi 1 millió bejegyzés követése fizikai lehetetlenség is, tehát erősen fragmentált médiummal van dolgounk (sokan olvasnak blogot, de a legtöbb blogot igen kevesen olvassák).

A Technorati szerint a blogok 2/3-át férfiak írják, felét 18-34 év közötti fiatalok. Az USA-ban meg is lehet élni a blogolásból, a legjobbak évi 75 ezer dollárt is kereshetnek a grafomániából, miközben 100 ezer embert érnek el üzeneteikkel. Mielőtt azonban valaki azon kezdene gondolkodni, hogy felcsap főállású bloggernek idehaza, ki kell, hogy ábrándítsam, nálunk a legjobbak sem a blogolásból élnek, hanem azokból az üzletekből, amit a blogolás révén megszereznek maguknak, majd  verejtékes munkával megcsinálnak. De erről Doransky szokott rendszeresen írni, legutóbb éppen két napja.

Szólj hozzá!

Címkék: technorati blogoszféra blogolás doransky mainstream média

Hódít a szélessávú mobil internet

2008.09.26. 10:49 pinter.robesz

Nézek és egyszerűen nem hiszek a szememnek, a mobil internet néhány hónap alatt jelentősen megizmosodott idehaza. Azt kérdezte tőlem az egyik kolléga, hogy hihető-e, hogy a hazai internetezők 23%-a használ mobilinternetet. Elsőre azt mondtam, hogy szerintem ez egyáltalán nem hihető - aztán utánanéztem, és a dolog bár nem hihető, de igaz. Szóval revideálnom kellett magamat, úgy tűnik a nyári uborkaszezonban csöndesen végbement egy mobil forradalom idehaza.

A KSH-nak a napokban (kilenc napja) jelent meg egy kutatása (de nem derül ki, hogy mikor mértek), ami szerint a szélessávú mobil internet meglehetősen elterjedt idehaza:
„A hazai internetelérések közötti verseny erőviszonyait alpvetően átrajzolja a mobilinternet térnyerése. Az egyre olcsóbb előfizetési díjak, a letölthető adatmennyiség növekedése, a nulla forintért elvihető HSDPA-eszközök mind-mind arra sarkalják a vezetékes előfizetéssel rendelkezőket, hogy lecseréljék jelenlegi szolgáltatásukat, vagy kiegészítő megoldásként használják a 7,2 Mbit/sec letöltési sebességre képes harmadik generációs hálózatokat. A KSH adatai alapján, a hazai mobilinternet-előfizetések száma 450 ezer körül van. Az ADSL-re további veszélyt jelent a kábelnet, amely gyorsabban nőtt az elmúlt egy évben, mint szélessávú vezetékes társa.” http://www.origo.hu/techbazis/mobilnet/20080917-egyre-tobben-hasznalnak-mobilnetet-mobilinternet-ksh-szelessav-72-mbitsec-prepaid.html

Ez a 450 ezer előfizetés engem eléggé meglepett – de hiszek a KSH-nak, sőt, a prognózisuk is elfogadhatónak tűnik: „A KSH adatai alapján igen nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy 2010-re a vezeték nélküli megoldások, tehát a jelenleg rohamtempóban bővülő mobilinternet piacvezető technológia lesz hazánkban.”

Nyilván a mobil internet sok esetben helyettesítő, sok helyen viszont kiegészítő (tehát azoknak van, akiknek más internet hozzáférése is van), tehát a penetrációt nem feltétlenül nyomta meg, de eléggé elterjedt. Bizonyos, hogy azok az előfizetők, akik csupán az ADSL miatt tartanak fent vonalas telefont, számos településen reális alternatívát kaptak az otthoni internet kiváltására, miközben visszaadhatják a vonalas telefont és jelentős előfizetési díjat spórolhatnak meg (tehát nem csak a mobilitás állhat a folyamatok mögött).

A biztonság kedvéért megnéztem az NHH oldalát is, ahol havonta vannak gyorsjelentések, meg egyéb statisztikák. A szeptember elején megjelent legfrissebb jelentés szerint (idén július végi adatokkal) 680 ezer kábeles szélessávú internet előfizető volt idehaza és 780 ezer körül az ADSL. Tehát a 450 ezer mobil internet előfizetés (feltéve, hogy ez júliusban lehetett) kb. az előfizetések 23%-a!!! Tehát helyben vagyunk, megdöbbentő is a számazonosság (főleg, hogy ez előfizetés, ami ugye rendszerint a mobilt leszámítva háztartásokhoz köthető, nekünk meg egyéni válaszadóink vannak, szóval ez inkább kísérteties véletlen).

Röviden: a dolog igaz, még ha nem is hihető, itt van a mobilinternet, sokkal hamarabb, mint ahogy gondoltuk. Higgyünk a szemünknek.

Szólj hozzá!

Címkék: nhh ksh mobil szélessáv mobil internet internet penetráció internet előfizetések

Mennyit érnek az újságok, rádiók, tévék weboldalai?

2008.09.25. 16:52 pinter.robesz

Egy hete jelent meg egy érdekes új amerikai kutatás (Borrell Associates, BIA Financial), ami a napokban került a "kezembe" (tűnt fel a monitoron) és miután Pollner nem írt róla a Médiablogon (ha jól látom) még érdemes felhívni rá a figyelmet.

A kutatás azt vizsgálta meg, hogy vajon mennyit érnek az amerikai újságok weboldalai (a legnagyobbak olyan 300-450 millió dollárt), miközben a medián érték kábé 3,5 miilió dollár. A tévéknél a medián érték 3 millió dollár, a rádióknál 1,2 millió dollár. A kutatás arra is kitér, hogy a cash flow hogyan hat az oldalak értékének megítélésére, az értékben megjelennek a jövőbeli várakozások, vagyis mennyire lesz majd képes az adott oldal bevételt termelni a jövőben (a mostani szcenáriók meg fejlődési ütemek alapján). Részletek itt.

 

Szólj hozzá!

Címkék: újságok usa rádiók tévék weboldalak értéke borrell

Összehasonlító média elemzés négy országban az internetről szóló újságcikkekről

2008.09.22. 16:21 pinter.robesz

Szombaton érkeztem vissza Újvidékről, ahol egy nemzetközi tudományos együttműködés találkozóján vettem részt. Közel két éve folyik a részvételemmel (és koordinálásommal) egy kutatás a COST298 (Participation in the Broadband Society) égisze alatt a 'Multiple Cultures if European Information Society' munkacsoporton belül működő 'Give us our Daily Broadband' kutatócsoportban. A kutatás lényegében média elemzés és tartalomelemzés egyelőre kvantitatív módszerekkel négy európai nagyvárosban (Budapest, London, Milánó és Stockholm). Ezekben a városokban 2007 február-április és 2008 azonos idoszakában összegyűjtöttük a Metro újságokat (ezek a londoni kiadás kivételével mind egy helyen elérhetőek online), illetve egy-egy politikai napilap számait (Népszabadság, The Independent, Corriere della Sera, Dagbladet).

A lapok összegyűjtésével párhuzamosan közös kódutasítást fejlesztettünk ki, majd a finomítás és a kódolói megízhatóság ellenőrzése (vajon ugyanúgy kódolják-e a kódolók ugyanazt a cikkállományt) után bekódoltuk a cikkeket és az adatok tisztítását követően elkezdtük azok elemzését. Az első eredmények a következők:

- A lapokban található internettel foglalkozó cikkeknek kb. csak 2/3-a helyezi az internetet a fókuszba (a többi csak érintőlegesen megemlíti az internetet). Ennek az lehet a magyarázata, hogy az internet egyre inkább a hétköznapi élet részévé válik, így mintegy mellékesen is megjelenhet olyan cikkekben, amelyek egyáltalán nem az internetről szólnak (például amikor felhívják egy téma kapcsán a figyelmet a világhálón elérhető további anyagokra/információkra, de ez nem lényegi része az adott cikknek).

- A vizsgált 2007-es periódusban a lapokban található internetes cikkek 18%-a a bűnözéssel, legalitással foglalkozik. 17% a szórakoztatás világáról szól, 14% pedig a web 2.0-ról. Mindeközben olyan témák, mint példaul az oktatás, mindössze az internettel foglalkozó cikkek 2%-ában jelennek meg. Magyarországon mindazonáltal nem a bűnözés témája a legnépszerűbb (ráádásul az ilyen történetek javarészt a külföldi és nem a hazai hírekről szólnak), hanem az internetes aktivitások, szolgáltatások (pl. e-bankolás és társai) - ezek teszik ki a cikkek ötödét.

- A kutatócsoport számára igencsak meglepő fejlemény, hogy az internettel foglalkozó cikkek kevesebb, mint 10%-a említi meg a szélessávot (Magyarországon ez 6,4%). Ezeknek a cikkeknek is több mint a fele infrastrukturális kérdéseket fed le (pl. sebesség, hálózatépítés stb.). 2007-ben a szélessáv elsősorban mint technológiai és nem mint társadalmi kérdés jelent meg mind a négy ország újságjaiban. Mindeközben a nem szélessávval foglalkozó cikkek jelentősen sokrétűbbek. Annak, hogy a technológia dominál, elsősorban az lehet az oka, hogy a szélessávval feltehetően szinte csak a technológiában jártas médiamunkások foglalkoznak, és így az ő technológiai látásmódjuk dominál. A másik ok, hogy a vizsgált négy országban gyakorlatilag eltűntek a keskenysávú felhasználók (nem úgy mint például Cipruson vagy Írországban), emiatt az internet kapcsán nincs értelme külön a szélessávról beszélni, mert az internet alapértelmezetten szélessávú. Ez a helyzet különösen Svédországban igaz, ahol 2-3 éve rendszeres diskurzusok folytak a szélessávról, ma pedig szinte a kifejezés is eltünt a közbeszédből.

- Érdekes volt látni a nemzeti különbségeket, például, hogy Olaszországban a külföldi hírekben jelenik meg a legtöbb internetről szóló cikk, Magyarországon a technológiai rovatban (miközben ilyen rovat nincs is más országban), végül Svédországban és Angliában a gazdasági rovatban. Mindez azt is jelentheti, hogy akár ugyanaz a hír más-más okokból lehet érdekes ezekben az országokban és az egyes országokban másképpen interpretálják az internetet az olvasók számára: Olaszországban az internet fejlődése nemzetközi folyamat, a magyaroknál elsősorban technológiai, a svédeknél és Angliában pedig a gazdasági látásmód dominál.

Az adatok elemzése után várhatóan jövő tavasszal készülünk el a részletes jelentéssel és egy konferencia-tanulmánnyal angol nyelven, és ezt követően folytatódik a kutatás a kvalitatív elemzéssel, ahol a szerzői jog szerteágazó kérdéseivel foglalkozó cikkek szövegét, állításait vetjük össze.

 

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: anglia internet magyarország olaszország szélessáv svédország cost 298 média elemzés

Felszínessé tesz az internet?

2008.09.17. 12:48 pinter.robesz

Tegnap felhívott egy újságíró a Figyelőtől (Katona Éva), hogy éppen arról ír cikket, hogy vajon felszínessé tesz-e minket az internet, vagy még élesebben fogalmazva, elhülyít-e minket az internet használata? Merthogy sokkal többet, sokkal felszínesebben olvasunk, sok rövid szöveggel. Az internet pedig tele van hamis információkkal, szeméttel. Az internet használatának köszönhetően tehát lassacskán elszoktunk attól, hogy igazán elmélyedjünk valamiben, vagy, hogy megjegyezzünk dolgokat - hiszen úgyis ott van a neten, bármikor meg lehet találni.

Azt hiszem - bár van némi igazságtartalma a felvetésnek - a kérdés ebben a formában morális pánikkeltés, és közel jár azokhoz az "igazságokhoz", minthogy a net tele van pornóval, meg elsatnyul tőle az édes anyanyelvünk, hogy elmagányosodunk tőle - nem folytatom, ezeket biztos mindenki ismeri. Az a gond ezekkel a meglátásokkal, hogy féligazságok, merthogy van valami igazságtartalmuk, és éppen ettől veszélyesek, mivel nem igazak maradéktalanul, de hajlamosak vagyunk elfogadni őket igaznak, miközben túlságosan leegyszerűsítik a dolgot, fekete-fehérben láttatják a világot, pedig az tele van a szürke különböző árnyalataival.

Amit elmondtam az újságírónak - és nyilván a cikk rövidsége miatt csak egy része lesz olvasható majd a Figyelőben - hogy az, hogy hogyan döntjük el mi hasznos számunkra és mi nem, mit olvassunk el és mit ne, mit higgyünk el és mit ne, az meglehetősen bonyolult folyamat. Ebben segít minket az összes múltbéli tapasztalatunk (pl. olvastunk-e már butaságot azon a bizonyos oldalon), a neveltetésünk (vajon arra tanítottak-e minket, hogy ami le van írva az mindig igaz, vagy esetleg arra, hogy mindig kérdőjelezzünk meg minden tekintélyt) és a műveltségünknek (ha olvasottabbak és tájékozottabbak vagyunk, könnyebben előfordulhat, hogy 1-1 részlet alapján gyanús az adott információ és utánaolvasunk a dolognak).

Amerikában mostanában sokat cikkeznek arról, hogy a legifjabb, ún. digitális bennszülött generáció, aki belenőtt az internet használatába, az a természetes neki, és minden ami előtte volt, az avittas történelem (meg ciki is) számára; nos, hogy ez a generáció nem tanul meg olvasni a sorok között, sőt, nem is nagyon olvas (max. SMS terjedelmű dolgokat, rövidhíreket, meg chatet). Ettől aztán nagyon buta lesz. A jelenség kétségtelenül aggasztó, bár az nagy kérdés, hogy mennyire általános.

Rövidre zárva a dolgot, azt hiszem egy olyan jellegű kérdésbe futunk bele, ami az információs korszakváltásnak az egyik legfontosabbika, hogy hogyan informálódunk, tanulunk, olvasunk, kommunikálunk és kapcsolódunk ki. Az ipari korszakban erre jól meghatározott intézmények (pl. iskola, könyvtár, kultúrház, tömegmédia) és eljárások-szokások alakultak ki, amelyek több-kevesebb hatékonysággal garantálták, hogy a társadalom túlnyomó többsége egyrészt tájékozott legyen, másrészt tudja, hogy hogyan, honnan kell tájékozódnia. Most ezek az intézmények és eljárások kérdőjeleződnek meg az új kommunikációs formáknak és az internetnek köszönhetően. Egyelőre pedig csak az biztos, hogy a régi "csomag" helyett nincsenek tutibiztos, kikristályosodott új metódusok és összetett intézményrendszerek, egy teljesen átmeneti helyzetben vagyunk. Egyvalami biztos, hogy továbbra is a régi módi alapján mérünk, értékelünk sok mindent, például a fiatalok tudását, kommunikációs szokásait, stb. Pedig egyáltalán nem biztos, hogy, ami történik az hanyatlás, még ha közben a régi intézmények (pl. az említett iskola, könyvtár, tömegmédia) közben tönkre is mennek. Elvégre minden, ekkora horderejű változás a régi megújulásával és kényszerűen egy részének a pusztulásával is jár.

7 komment

Címkék: internet figyelő morális pánik információs korszak

Online kutatás az idei Internet Hungary-n

2008.09.15. 12:30 pinter.robesz

Idén ősszel is összegyűlik az internetes szakma apraja-nagyja az Internet Hungary-n, hogy megvitassa az online világ legfrissebb trendjeit. Ebben az évben a szokásosnál nagyobb figyelmet kap az online kutatás is - és itt most elsősorban nem az eredmények publikálására, hanem az online módszertannal készülő kutatásokkal kapcsolatos (módszertani) dilemmákra gondolok. Az októberi 14-i, keddi "Mérem, ahogy tudom. És mit is?" szekcióban előadok én is, várhatóan 12.55 és 13.10 között a blikkfangos "A kérdőíven is túl - ahol az online kutató túr" címmel. Az online kutatások mibenlétével, kurrens kérdéseivel a szekcióban rajtam kívül még Klenovszki János (NRC) fog foglalkozni "Újdonságok az online kutatás-mérés területén" címmel tartandó előadásában.

A szekció amúgy a kötelező tornagyakorlatnak is felfogható internet penetrációval nyit, majd lesz szó a hazai internet használó profiljáról, az online látogatottságról (Hann Endre feltehetően a Medián auditját érintő, a gemius/Ipsos Audience felől jövő változásról is szót fog ejteni), az online hírdetésekkel kapcsolatos attitűdökről, és a webes formátumokról is.

Ami a saját részemet illeti, éppen most dolgozom rajta, mivel előre le kell adni az előadás rövid kedvcsinálóját néhány napon belül. Amiről szeretnék beszélni - újdonsült online kutatóként -, hogy mi következik az online kutatásra nézve a hazai alacsony internet penetrációból, mi a helyzet a mágikus reprezentativitással (biztosítható, nem biztosítható?), mit tudunk tenni a kutatások validálásához, hol tartunk a nyugati kutatási trendekhez képest (mivel küszködnek ők). Szóval körbejárnék néhány dilemmát speciális hazai szemszögből, ami segíthet a jelenlévőknek annak eldöntésében, hogy pillanatnyilag mire/mikor jó a CAWI, illetve milyen feltételek javulása esetén kerülhet a (közel)jövőben még meghatározóbb szerepbe.

2 komment

Címkék: internet hungary módszertan cawi gia

A hónap átigazolása

2008.09.11. 13:00 pinter.robesz

A héten megkeresett a Kreatív, hogy a Karrier rovatában - mint a hónap átigazolása - interjút szeretne velem csinálni. Igen megtisztelő (no és hízelgő) a dolog, úgy látszik nekik is megragadta a figyelmüket a sajtóhír, ami Holub Kati sajtósunk kezét dícséri (nem egyszerűen azt küldtük ki, hogy ide jövök, hanem, hogy a Szonda Ipsos stratégiai területként kezeli a jövőben a CAWI-t meg az online kutatásokat és ehhez igazolt le engem - így máris izgalmasabb a dolog, mint egy egyszerű átülés).

Ha megkapom az engedélyt, ide is felteszem majd az anyagot - vagy, ha online megjelenik, akkor a linkjét.

Szólj hozzá!

Címkék: kreatív karrier beköszönés online stratégiai igazgató

Többen vannak a falusi internetezők, mint a budapestiek

2008.09.05. 14:22 pinter.robesz

Bár egészen biztosan volt már a kezemben ilyen adat, újra meglepődtem, amikor az internetezők települési megoszlását megnéztük ma egy kutatáshoz. Az internetezők 22%-a él csak Pesten, 22%-a megyeszékhelyen és (meglepetés) 33%-a egyéb városban, és (még nagyobb meglepetés) 23%-a községben. Jó észben tartani! (Persze azt is figyelembe kell venni, hogy a lakosság megoszlása sem egyenletes ezen településtípusok között, de ezt a statisztikát most nincs időm kitúrni, bocs).

Off: holnaptól külföldön leszek, aztán csütörtökig szabin, úgyhogy az erős kezdés után kis break jön.

Szólj hozzá!

Címkék: budapest község internet használat

Piackutató képzés indul a MÜTF-ön

2008.09.03. 23:59 pinter.robesz

Néhány napja jött a Piackutatók Magyarországi Szövetségének (PMSZ) hírlevele (egész pontosan augusztus 29-én), hogy gyakorlatorientált piackutatási képzés indul a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján (MÜTF). Bár még csak három napja vagyok piackutató és a Szonda nem tagja a PMSZ-nek (mivel a Professzionális Piackutatók Társaságának alapító tagja), mégis tanárként részt veszek a képzésben (Bevezetés a marketingkutatásba /  adatfelvételi eszközök használata). Hadd magyarázzam meg: 2000-2001 óta tanítottam különböző főiskolákon, egyetemeken (pl. ELTE, BME, Közgáz - lásd az oktatási oldalamat), nemrégiben felkértek, hogy politológusoknak tartsak informatika órát, aminek a lényege, hogy hogyan tudnak politológusok informatikai/internetes eszközöket kutatási célokra felhasználni. Végül a kurzus az utolsó pillanatban mégsem indult el, viszont a tematika elkészült.

Nyár közepén találkoztunk Klenovszki Jánossal (az NRC ügyvezetőjével), aki a MÜTF-ön induló képzés felelőse és közel tizenöt éve ismerjük egymást, mivel együtt jártunk egyetemre. Ekkor került szóba, hogy indul egy képzés, ahol adaptálni lehetne a politológiás kurzust, vagyis bevezetni a hallgatókat, hogy általában hogyan használhatók az informatikai és internetes eszközök kutatásra.

A dolog kétségtelenül nagy kihívás lesz, politológia kurzusnak is az lett volna, viszont szándékaim szerint a hallgatóknak olyan ismereteket fog nyújtani, amit praktikusan fognak tudni használni a hétköznapok során. Közben biztosan rengeteget fogok belőle tanulni én is - majd időről-időre beszámolok a képzésről ezeken az oldalakon is.

 

Szólj hozzá!

Címkék: pmsz nrc mütf piackutatás képzés

Incidence rate (IR)

2008.09.03. 22:30 pinter.robesz

Azt hiszem a mai legfontosabb kifejezés, amit megtanultam, az az incidence rate (IR). Éppen most néztem meg a Wikipédián, úgy tűnik nem csak a piackutatásban használják a kifejezést (vagy csak mi a kollégákkal a Szondában), hanem az epidemiológiában is. Nálunk a panel kutatás megtervezésénél az egyik legfontosabb kiinduló mutató, azt jelzi, hogy a panelben adott meghatározó szűrő változóra (tényezőre) vajon a vizsgált célcsoport hány százaléka vonható be a kutatásba.

Például teszem azt az autó tulajdonosok véleményére vagyok kíváncsi és nem tudom, hogy kinek van autója a panel tagjai közül (mert még ezt nem kérdeztem mindenkitől meg), ekkor megbecsülöm (jobb esetben más kutatásokból tudom), hogy a lakosság hány százaléka autótulajdonos (figyelem, ez csak reprezentatív panelnél fog segíteni). Ez az incidence rate, ami azt fogja megmutatni, hogyha a panel tagjait megkeresem egy kutatással, akkor közülük mennyien lesznek releváns válaszadók, azaz autótulajdonosok (a többi válaszadó itt nyilván értéktelen lesz, feleslegesen zaklattam őket). Ez azért fontos, mivel minél alacsonyabb az IR, annál több embert kérdezek meg feleslegesen (mivel nem lesznek releváns válaszadók) tehát többe kerül a kutatás.

De van egy barba-trükk: ha pontosan tudom, hogy a panelban kinek van autója (még ha ez relatíve kevés ember is), akkor az IR 100%, mivel csak azokat fogom megkérdezni, akikről tudom, hogy autó-tulajdonosok, vagyis nem kérdezek meg feleslegesen senkit.

Lehet, hogy túl bonyolultan magyaráztam, mondjuk elsőre én sem értettem meg, azt hiszem a barbatrükk miatt, de most már képben vagyok (ha mégsem, plíz javítsatok ki).

 

Szólj hozzá!

Címkék: ir incidence rate online panel

Szeptember 1-től online stratégiai igazgatóként a Szonda Ipsosban dolgozom

2008.09.03. 22:10 pinter.robesz

1998 óta foglalkozom információs társadalom kutatással, tíz évig dolgoztam a BME Információs Társadalom és Trendkutató Központban. Aztán idén májusban megkerestek a Szondától, hogy volna-e kedvem online kutatásokkal és CAWI-vel (Comptuer Assisted Web Interviewing) foglalkozni igazgatóként. A terület nem teljesen új nekem, de van mit tanulnom. Júniustól heti egy napot már az új terület feltérképezésével töltöttem a cégnél, teljes erőbedobással pedig hétfőtől (2008 szeptember elsejétől) dolgozom.

A következő bejegyzések terveim szerint egyfajta tudástárként is fognak szolgálni, miközben azt is bemutatják, hogy hogyan tanulok bele a területbe, úgyhogy az elején biztosan megmosolyogtató lesz azoknak, akik már régóta nyüstölik az online panel kutatást. Türelmet kérek, egyúttal jelzem, hogy igyekszem olyan hírekkel-statisztikákkal színesíteni a bejegyzéseket, amik talán a guruk számára is érdekesek lehetnek.

Szólj hozzá!

Címkék: beköszönés szonda ipsos cawi online stratégiai igazgató

süti beállítások módosítása