HTML

CAWI - blog az online kutatásról

Pintér Róbert vagyok. 2008 szeptembere óta foglalkozok online kutatással főállásban (2012-ig az Ipsosban), jelenleg mint mobil kutatásvezető az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.-nél dolgozok. Elsősorban az online (CAWI: Computer Assisted Web Interviewing) és az okostelefonos módszertannal készülő kutatások fejlesztéséért vagyok felelős. A munkám során érdekes hírekkel, adatokkal, dilemmákkal találkozok, amik remélhetőleg segíthetnek másoknak is, így a CAWI-vel és online témákkal foglalkozó kutatóknak és ügyfeleknek.

Friss topikok

Linkblog

Wikimedia online kutatás és az interaktív kérdőív dizájn fontossága

2008.11.04. 13:08 pinter.robesz

Több helyről is megkaptam a Wikimedia Foundation (röviden: ők tartják fent a Wikipédiát) felhívását az elmúlt napokban, hogy vegyek részt az online kutatásukban. Amúgy is részt szoktam venni az ilyenekben (például 1998-ban volt egy nagy nemzetközi online kutatás, amiben az volt a vicces, hogy 2002-ben találkoztam egy nyári egyetemen Washingtonban azokkal, akik csinálták), de most hogy ez lenne a szakmám, még inkább érdekel a dolog módszertanilag.

Rövidre zárva: a kérdőív dizájnban, a módszertani megoldásokban nem találtam semmi izgalmasat. Amikor tíz évvel ezelőtt kitöltöttem azt a bizonyos másik nemzetközi kérdőívet (a National Geographic Society kutatása volt a migrációról - előtúrtam most), szinte teljesen ugyanezt az offline kérdőíves kutatásból adaptált felületet kaptam, mint most. Csak közben a technika fejlődött jó tíz évet - például van Wikipédia is, meg webkettő is.

Adódik tehát a kérdés, hogy vajon hogyan lehetne feldobni a kérdezést, hogy kevesebben hagyják abba a kérdőívek kitöltését, vagy, ami még fontosabb, az embereknek az online kérdőívekről ne az jusson eszükbe, mint a hagyományos kérdezésről, és ezért inkább részt vegyenek benne?

Két hete, az ESOMAR konferencián szerepelt az angol GMI-tól Jon Puleston egy érdekes előadással, amiben a klasszikus kérdőív megoldások helyett Flash alapú, interaktív technikákat mutatott meg. Engem meggyőzött. Az adataik szerint sokkal kevesebben hagyják így abba a kitöltést menet közben, aktívabbak a fogalmazós (nyitott) kérdésekben, és hosszú távon sem veszítik el a kedvüket, hogy részt vegyenek kutatásokban.

Azonban az ilyen interaktív kérdőívek egyelőre ritkák, mint a fehér holló (mi sem ilyennel dolgozunk még, csak hogy ostorozzam magunkat), de az innováció már elindult és mivel versenyelőnyhöz juttat, és viszonylag könnyen másolható(nak tűnik), várható, hogy el fog terjedni. A kérdőívkészítés és a kérdőívdizájn megújulás előtt áll, ami az online kutatás forradalmának az egyik fontos része lesz (hiszen ez az a felület, ahol a kérdezettek érintkeznek a kutatással, kutatókkal). Az online kutatások lassan egyre inkább különbözni fognak az offline kutatásktól.

Szólj hozzá!

Címkék: dizájn wikipedia kérdőív esomar wikimedia gmi jon puleston

Workshop az online kutatási módszerekről a Szondában

2008.10.31. 11:45 pinter.robesz

Elindítottunk egy workshop sorozatot a CAWI-vel kapcsolatban házon belül és ma fejeztem be a résztvevőktől kapott anoním visszajelző kérdőívek értékelését (21-én és 28-án volt a két azonos tematikájú workshop, amin összesen közel 40 kolléga vett részt). Az értékelés eredetileg egy e-mailnek indult a CAWI-vel foglalkozó munkatársak számára, aztán egy 11 oldalas monstre dokumentum lett belőle (nincs vita, grafomán vagyok). Viszont megérte a munkát, mivel egész érdekes eredményekre lettünk figyelmesek, amik sokat segítenek majd a belső fejlesztésekben (amit megnéztem, hogy melyik osztályról mennyien voltak, mit tartottak érdekesnek, mit unalmasnak, mitől lepődtek meg, miről hallanának szívesen a jövőben és hol kellene szerintük fejleszteni).

Nyilván egy ilyen workshop eredményei nem igazán publikusak (meg, valljuk be, leginkább nekünk érdekfeszítő, meg esetleg a konkurenciának), viszont 1-2 dolog hasznos lehet és ide kívánkozik:

  • A legérdekesebb téma a kollégák számára a reprezentativitás biztosítása és a panelek felépítése.További érdekes témák voltak az ajándéksorsolás, a kitöltés valós idejű követése és a kitöltők ösztönzése, motiválása. Vagyis pont azok, amiktől a módszer működése függ egy adott cégnél - a lényegre tapintottak rá a kollégák.
  • A közeljövőben külön kell majd foglalkoznunk a sales kérdéseivel, vagyis, hogy mit szabad/lehet CAWI módszertan felé terelni és hogyan kell értékesíteni a CAWI-s kutatásokat. Hogyan lehet az ügyfelek igényeit a leginkább szem előtt tartani (alapelv, hogy az ügyfél nem módszertant rendel, hanem kérdései vannak, amihez adatokra van szüksége, és ajánlatadáskor ehhez keressük meg a neki leginkább megfelelő adatfelvételi módszert, ami egyáltalán nem biztos, hogy az online kutatás)
  • Sokan akarnak hallanai az online kérdőívkészítésről, a kutatások menetéről. A legközelebbi workshopon ezért a kérdőívkészítés rejtelmeiben akarunk elmerülni, mivel különbség van egy hagyományos, kérdezőbiztossal működő adatfelvétel és egy önkitöltős online kutatás kérdőíve között - amiből aztán kérdőívírási, programozási, elemzési, stb. következmények fakadnak. 

 

Azt hiszem jövőre pedig elgondolkodunk egy ügyfeleknek szóló workshop sorozat elindításán is, minden bizonnyal arra is lenne igény.

2 komment

Az online kutatásé a jövő – ESOMAR panel kutatás 2008

2008.10.27. 17:03 pinter.robesz

Hatalmas, az elmúlt évtizedek legnagyobb változása folyik a piackutatásban – összegezhetném egyetlen mondatban a múlt heti ESOMAR szervezte Panel Research konferencián engem ért benyomásokat. A Dublinban, múlt hét szerdán és csütörtökön megrendezett konferencián beszéltek az iparág jövőjéről és azon túl, hogy a résztvevők igen pozitívan ítélték meg a jövendőt, arra is figyelmeztettek, hogy gyakorlatilag 50-60 éve, amióta létezik modern piackutatás, nem érte ekkora kihívás a területet. A véletlen mintavétel, aminek matematikája tudományosan is igazolja a piackutatások létezését, egyre kevesebb kutatásban biztosítható, ezért olyan új eljárásokra, módszerekre és tudományos igazolásukra van szükség, amik biztosítják, hogy a jövőben is megbízható adatokkal lehessen dolgozni.

A megbízhatóság és az adatminőség amúgy is slágertéma volt, a kutatást érő egyik legnagyobb kihívásként (amit az első nap elején minden résztvevő saját szemszögéből megfogalmazhatott és bedobhatott a közösbe, aztán a konferencia végén együtt elemezték ezeket) többen is a minőségi gondok kezelését jelölték meg (meddig hagyható a minőség romlása és mikor jutnak el egyes cégek/országok arra a szintre, hogy elveszítik az ügyfelek bizalmat?). A helyzet itthon mondjuk nem ennyire rossz, az időben felismert problémák kezelésének egyik útja pedig éppenhogy az online (panel) kutatások fejlesztése, itt tesznek a legtöbbet manapság a cégek, hogy újfajta módszereket és eljárásokat dolgozzanak ki. Az online kutatások térnyerése és az ügyfelek piackutató cégekkel közös prezentációi pedig azt mutatták, hogy igenis van innováció a területen, lehet előrefelé menni.

Az új megoldások közül többek között hallhattunk a kliens panelekkel kapcsolatos tapasztalatokról (például az Easy-jet vagy a Heinz számára készített panelről), az összetett ösztönző rendszerek együttes használatáról (minden válaszadó választhasson, hogy pénzt, pontot, kis értékű ajándékot, nagy értékű nyeremény sorsolásán való részvételt, vagy a karitatív adományozást választja-e), a mobilos kutatásokról, a kreatív online kérdőív dizájnról (mint a válaszadási hajlandóságot növelő eszközről), vagy az összetett offline háztartáspanel online formában való működésre való átállításának néhézségeiről.

Egy szó mint száz, igazán hasznos volt részt venni a konferencián, a kis PDA-n két nap alatt húsz normál oldalnyi jegyzetet sikerült felhalmozni, és 160 oldal angol nyelvű tanulmányi s kéznél van az előadók tollából, amit most cégen belül jól meg is fogunk csócsálni, mindenkinek megadva a lehetőséget, hogy a számára legérdekesebb előadások anyagát megismerhesse.

A konferencia tehát kiváló volt, arról nem is beszélve, hogy Dublin révén végre ihattam frissen csapolt jéghideg Guinnes-t. Csak azt sajnálom, hogy a sörgyárba ezúttal nem sikerült eljutni – állítólag csodálatos panoráma nyílik a tetejéről. Képek a fotóblogomon és a Flickr-en.
 

Szólj hozzá!

Címkék: innováció dublin esomar online kutatás panel research

Most jó ötvenesnek lenni - weblapok 50 év felettieknek

2008.10.20. 16:47 pinter.robesz

Múlt héten elment előttem a metró Kőbánya-Kispesten és feltűnt mögötte a falon egy reklám:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szintén múlt heti élmény az eFestivalon, hogy a szomszéd kategóriában értékelték az ötvenentúl oldalát (ez egy másik ötvenentúl): http://www.otvenentul.hu/ amely szerényen "Az első internetes portál az ezüst évek örömeiről" jelmondattal azonosítja önmagát. Ők is reklámozzák magukat óriásplakáton, de nekem még nem sikerült lekapni sehol.

Végül, három a magyar igazság, szintén az eFestivalon indult az http://www.50plusz.hu/, amely szintúgy az ötvenesekkel azonosítja saját célcsoportját ("egészség 50 év felett"). És bár ezt az oldalt nem láttam reklámozni, első pillantásra ez az oldal tűnik tartalom felől közelítve a legerősebbnek.

Nem tudom, hogy mi a hirtelen oka az 50-esek megcélzásának - tudtommal internet boom nem volt ebben a korosztályban (talán pont ez az indok), bár kétségtelen, hogy az érett penetrációjú országokban nagyjából a mostani magyar internetezői szintnél jelent meg az ezüstgeneráció a netezők között nagy számban és szolgáltatta a dinamizmust és az utánpótlást a növekedéshez. Egyelőre idehaza ebből csak a tartalmat látni - így aztán itt most el is dől a kérdés, hogy először tartalomnak vagy felhasználónak kell ott lennie a weben. Remélem persze, hogy felhasználóból egyre több lesz és nem csak azért, mert az internetezők is öregszenek.

Azt hiszem itt az ideje, hogy lefoglaljam a www.szerencsedhogyoreganyadnakszolitottal.hu oldalt a 60+ generációnak szóló tartalom szolgáltatására.

 

Szólj hozzá!

Címkék: tartalom digitális szakadék internet penetráció 50 felett

Életünk a digitális korban - szociológus konferencia

2008.10.20. 16:24 pinter.robesz

Nagy Réka kolléganőm - akivel együtt koptattuk a szociológus doktorandusz képzésben az iskolapadot - hívta fel a figyelmemet a Magyar Szociológiai Társaság közelgő éves közgyűlésére, ahol az első nap (november 14-én, pénteken) kerül sor a Digitális Szociológia Szekció bemutatkozására. A program:

Életünk a digitális korban (Digitális Szociológia Szakosztály)
 Levezető elnök: Kollár Csaba
     Kollár Csaba: A Digitális Szociológia Szakosztály bemutatkozása
     Boros Botond: Digitális szóbeszéd
     Kollár Csaba: Digitális korszakváltás((ok)(k))
     Kovács Gabriella: Telekommunikációs szolgáltatások fejlesztése a      digitális/digitalizált korban
     Pálfy Andrea: Blogok - Önkifejezés, kapcsolatépítés az Interneten
     Patonay T. Rebeccah: A digitális nemzedék szociológiai vetülete
     Rembeczki Tünde: A Torrentjelenség hatása a magyar egyetemistákra
     Urbán Zoltán: Szervezeti kommunikáció a digitális korban
 

Aki szeretne belépni a szekcióba (gondolom azért MSZT tagság nem árt hozzá), vagy egyszerűen csak szeretné meghallgatni az előadásokat, annak ott a helye. Nekem amúgy - valószínűleg csak a rossz névmemória miatt - egyik név sem cseng ismerősen, a témák viszont annál izgalmasabbak. Felteszem, hogy ifjú titánokkal, a legfiatalabb szociológus generációval is megismerkedhetünk a szekcióban. A szekciót Kollár Csaba vezeti.

 

Szólj hozzá!

Címkék: mszt digitális szociológia

Megjelent a Kreatív "hónap átigazolása" interjú

2008.10.17. 09:48 pinter.robesz

Az Internet Hungary-n akadt kezembe (a konferencia-csomag részeként) a Kreatív októberi száma, amiből én mosolyogtam vissza, mivel megjelent a szeptemberben készített interjú a Szondába igazolásomról. Köszönet még egyszer az újságírónak (Pál Zsombornak) és a fotósnak (Köő Adriennek - külön köszönet, hogy elküldte a képet és engedte, hogy felhasználjam a jövőben).

Maga az interjú itt érhető el. De azért ide is másolom (hátha idővel a link elavulna):

--------------------------------------------------------------------------

Jövőkutató a Szondánál
[2008.10.16. 16:00]

Tévúton jár, aki a digitális tévében látja a tévézés jövőjét – mondja Pintér Róbert, a Szonda Ipsos kutatócég szeptembertől kinevezett online stratégiai igazgatója, aki webes mérésekben az elsőszámú szereplővé tenné munkahelyét.

Amikor megkerestelek, külföldön voltál, és a kollégáid szerint elérhetetlen. Írtam egy e-mailt, és két órán belül jött a válasz. Mennyire vagy geek?
Vegyem elő a sok kütyüt? Pda, mp3-lejátszó, több laptop… Otthon szoktunk ülni az asszonnyal, nézzük a tévét, az ő ölében egy laptop, az enyémben is egy. A társadalomtudósokhoz képest nerdnek számítok, de programozni mondjuk még nem tanultam meg. Nem is akarok.

Az Információ Társadalom és Trendkutató Központ (ITTK) tudományos igazgatójaként mit csináltál?
Amikor az alapító igazgató, Z. Karvalics László elment, kettéosztottuk a posztját. Én vittem a nemzetközi projekteket, meg jártam a médiába, adtam az interjúkat, részt vettem szakmai szervezetekben, szerkesztettem az Információs Társadalom című folyóiratot – amit még mindig csinálok –, volt egy saját rádióműsorunk a Civil Rádióban, és jártam a Petőfi Net-idők című rádióműsorába is – ami hobbi, és meg is tartottam.

Egyébként is foglalkoztatott a váltás, vagy csak jött az ajánlat?
A Szonda médiarészlegének vezetője hívott, hogy jöjjek át kutatni, de az ITTK-ban épp nem olyan volt a helyzet, hogy gyorsan eljöhettem volna, viszont mondtam, hogy nyitott lennék itt dolgozni. Két-három hét múlva kerestek, hogy létrehoznak egy igazgatói pozíciót az online témájú, illetve a weben zajló kutatások felügyeletére. Ez érdekelt, elfogadtam.

A Szonda az érkezésed kapcsán stratégiai váltásról is beszél. Mi a fordulat?
Az, hogy a hangsúly egyre inkább a webes kutatásokra helyeződik át. Elérkezett egy pont, amikor a piac jól láthatóan valamerre megy, és érdemes fejleszteni, mert az nagyobb piaci részesedést jelent majd. A kutatók világszövetsége, az Esomar azt mondja, 65-70 százalékos internetpenetráció mellett már el lehet felejteni minden mást, papírt, telefont, mert azok a célcsoportok, amelyek jellemzően érdeklik az ügyfeleket, elérhetők interneten is. Nálunk a penetráció 45 százalék körüli, de már vizsgáltuk, hogy hol nem kell már egyáltalán törődni azzal, ha az internet a felület: ez az AB-státuszú, városi, magasabb iskolai végzettségű csoport. De nem csak ebben a szegmensben lehet interneten kutatni: van egy tízezer tagot számláló online panelünk, és ha a célcsoport javarészt elérhető az interneten, meg a téma is olyan, akkor elég válaszadó mellett az internethasználat nem torzítja lényegesen az adatokat. Innentől tudjuk azt mondani, hogy csináljuk meg, ennyi idő lenne, ennyibe kerülne. Az online kérdezés jellemzően gyorsabb, pontosabb és olcsóbb is valamivel, de nem árversennyel szeretnénk betörni a piacra.

Laikus kérdés, de az, ha ti még nagyobbra hizlaljátok a paneleket, korlátozza a versenytársakat a saját paneljeik építésében?
Nem tudom: fogós kérdés, hogy ki az, aki hajlandó egy panelba elmenni. Lehet, hogy titkot árulok el, de nemcsak Magyarországon, hanem minden fejlett országban a hagyományos kutatásoknál alacsony a válaszadási hajlandóság: kimegy egy kérdezőbiztos, te pedig nem engeded be. Ez mindig is így volt, ráadásul a helyzet fokozatosan romlik. Úgyhogy azzal a feltételezéssel élünk, hogy akik nem regisztrálnak egy panelba, hagyományos kutatáson sem adnának választ. Utóbbiakat statisztikai és egyéb módszerekkel kell megtalálni.

Van olyan folyamat a piacon, amit kutatóként különösen figyelsz majd a következő években?
Médiafogyasztás szempontjából nagyon figyelnék a 29 év alatti szegmensre: azt látom, hogy a digitális televíziózással és a versengéssel a kereskedelmi tévék totálisan rossz választ adnak arra, ami történik. 2000 táján, amikor az internet elérte azt a sebességet, amikor a fájlok letölthetővé váltak, azt láttuk, hogy a zeneipar bedugta a fejét a homokba, háborút hirdetett, és így felépült egy ingyenes, de illegális zenei univerzum, amelyen bármelyik tapasztalt júzer két kattintással bármit megtalál. A fogyasztási szokások emiatt részben átalakultak, de ugyanez van most a tévével, a rádióval is. Erre próbálna válaszolni a digitális tévé, de szerintem több lépés hátrányban van, még a videomagnó is nagyobb szabadságot adott annál. Én is hallottam már kereskedelmi tévés vezetőt előadni, hogy nem kell ezzel foglalkozni, amíg két-három millió ember nézi a Barátok köztöt, de az internet negligálása már középtávon sem fog működni.
 
(KERETES 1) Pintér Róbert
2008 szeptemberétől: Szonda Ipsos online stratégiai igazgató
1998-2008: BME Információs Társadalom- és Trendkutató Központ (ITTK), junior kutató, senior kutató, majd
2006-tól tudományos és stratégiai igazgató
2005-: az Információs Társadalom folyóirat főszerkesztője
2001-2007: BME Információs és Tudásmenedzsment Tanszék, egyetemi tanársegéd, 2006-tól adjunktus

(KERETES 2) Személyi
Volt olyan munkád, amit szégyellsz?
Nyilván van olyan, amire azt mondom, hogy ezt nem én csináltam. De úgy emlékszem, amikor egyszer megkérdezték New York állam lakosságát, hogy csinált-e olyasmit, amiért leültethetnék, jelentős rész válaszolta azt, hogy persze.

Gondolkodtál már teljes pályamódosításon?
A teljes elrugaszkodás az lenne, ha nem a fejemmel kéne dolgoznom. Nagyon szeretem a sci-fit és szoktam azon gondolkozni, hogy mi történne, ha lenne egy világháború, mi a francra lehetne engem használni, amikor újjá kéne építeni mindent. Szociológus vagyok: annyit tudnék mondani, hogy meg kellene kérdezni mindenkit. Árokásásra azért jó lennék.

Mit tekintenél a karriered csúcsának?
Azt hiszem, ha olyan helyen dolgoznék, hogy ha megnyerném a lottóötöst, eszem ágában sem lenne onnan eljönni. Most kéne a gyerekeimmel sok időt tölteni, de ha most elmennék a Szondából, kiesnék mindenből, úgyhogy akármilyen hülyén hangzik, akkor sem hagynám itt a céget, de valahol ez durva. Ilyen szempontból persze nem csak egy csúcs van. Ritkán veszek egyébként lottót, de most, hogy több milliárdos nyereményt kínált, vettem.

(Forrás: Kreatív)

-----------------------------------------------------------------------------

Sajnos a cím és a lead nincs a legjobban eltalálva (ezeket sajnos nem láttam a megjelenés előtt), de maga az interjú nem rossz (mondjuk én nyilván elfogult vagyok, velem készült a beszélgetés). Külön öröm, hogy a szülinapomon rakták ki a webre.

1 komment

Címkék: kreatív internet hungary szonda ipsos online stratégiai igazgató

Online magazinok

2008.10.16. 01:51 pinter.robesz

Schneider Henrik (Stepchange) a digitális tartalom és az online újság kapcsán egy régi-új irányt mutatott be a médiában, ez az új digitális magazin forma eltér a korábbiaktól.

A hírportálok fontos tulajdonsága, hogy gyorsan frissülnek, ez előny is, hátrány is. A címlapról levett cikkek az idő előre haladtával egyre kisebb eséllyel találhatók meg a rovatokban, végül egyre nehezebb megtalálni őket.
Ezen segít a digitális magazin, ami nem frissül, hanem időről-időre kiadják. Fontos lehet a nyomtatott sajtó számára: a nyomtatott példány helyett online lekérhető, ami főleg külföldi magazinoknál érdekes. További előnye, hogy a fogyasztó számára archiválható és tartalma (vissza)kereshető.
Példák:
  • Zinio online magazin bolt, ahol előfizethetőek magazinok, letölthető egy olvasó és hozzá a tartalom.
  • HDS, online olvasó, ami online kapcsolat nélkül is olvasható (tehát offline archiválható, kereshető, olvasható). Képekre, multimédia tartalomra is koncentrál.
  • Probléma viszont, hogy monitoron kell olvasni, ami fárasztja a szemet. Ezen segíthetnek az elektronikus papírok, illetve a könyvolvasók.
Magyar kezdeményezések: vannak magyar lapok a Zinio-n, vannak pedig, akik saját maguk fejlesztenek.
 

 

5 komment

Címkék: internet hungary schneider henrik zinio online magazinok stepchange

Az ingyenesség üzleti modellje

2008.10.16. 01:46 pinter.robesz

Kis Gergely a GKIeNET vezetője az ingyenesség üzleti modelljéről tartott előadást, ami különösen a tartalomiparban érdekeltek számára lehetett érdekes.

Néhány példa:
  • one cold hand: keressük az elveszett kesztyű párját.
  • közösségi oldalak, pl. Hasselhoff Hoffspace közösségi oldala.
  • sávszélesség mérő oldal.
  • telefonálás ingyen (VoIP).
  • www.itv.com: ingyenesen tévé adások.
  • Tétova Teve Club.
A felhasználó ilyenkor a figyelmével fizet – tehát az ingyenesség „látszólagos”.
Chris Anderson 2008 elején írt Wired cikke a jelenségről: „freeconomics”. De a dolog nem új: King Gillette 1905-ben jelentette meg az első eldobható borotváját, a szárat adta ingyen, a pengét drágán. Ez az üzleti modell most kezd megjelenni a weben, pl. YouTube Get it! ikon (zenevásárlási program).
Azért kerül valami semmibe, mert nagyon gyorsan zuhan a piaci értéke – az információk esetében az ingyenesség elkerülhetetlen üzleti irány. Az információs termék előállítási költsége magas (mesterpéldány), de a tömegtermelése igen olcsó -> nem az előállítási költség az árazás alapja, hanem amennyit a vevők megadnak érte. Ezért a verseny a nulla felé nyomja az árakat.
Amiért mégis megéri ingyen adni az információt: csomóponttá lehet válni egy skálafüggetlen hálózatban, bekerülve oda ahová a figyelem koncentrálódik, így a látogatottság eladható harmadik félnek (hirdetők).
Az ingyenesség tervezésének görbéje: sikeres indulás, közönségi rekord (látogatottsági maximum), visszaesés (megújulás hiányában, vagy a nagy verseny miatt). Mi lehet a válasz?
  • Eleve csak rövid távra tervezünk (eldobható pelenka).
  • Megpróbáljuk életben tartani, és vagy sikerül, vagy nem.
  • Eleve ciklikus tervezés, az ismertség megtartására.
Az ingyenesség üzleti modelljei:
  1. árukapcsolás,
  2. hirdetési modell,
  3. előfizetési modell – prémium szolgáltatásért fizetnek a fogyasztók,
  4. jutalékos rendszer,
  5. önkéntes támogatás.
A mezőgazdaságban az értékesítési ár nem lehet a termelési ár alatt (nem lehet másból keresztfinanszírozni). Miközben az interneten a tartalmakkal ez történik.
Néhány tipikus iparági példa az ingyenességre:
  • Videómegosztók: idehaza a teljes lakosság 12%-a néz online videót (a hirdetési bevételekből viszont csak 1-2%-kal részesedik), az USA-ban viszont már a lakosság 40%-a néz videót.
  • Zeneipar: átalakuló iparág, egyre inkább ingyenes letöltés/hallgatás a legális zeneiparban is. De ki fedezi fel az új zenekarokat? A netezők például ebben tudnak segíteni ezeken az oldalakon.
A magyar internet IPv4 forgalma 45Gbit/s-ról egy év alatt 85 Gbit/s-ra nőtt, e mögött az ingyenes tartalmak terjedése áll (elsősorban letöltés).
Kinek üzlet ez? Szélessáv szolgáltatók, adattárházak, hordozható eszköz gyártók stb.
Mitől üzlet ez? Hirdetések, kormányzati tartalmak előállítása (ami a lakosságnak ingyen elérhető), néhányan (20-30%) fizetnek a tartalomért és prémium szolgáltatásért.

Szólj hozzá!

Címkék: internet hungary gkienet ingyenesség kis gergely

Mit vásárolunk a neten?

2008.10.16. 01:43 pinter.robesz

Kurucz Imre (NRC) az e-kereskedelemről beszélt, ezek szerint:

  • 1,8 millió felnőtt vásárolt már az interneten.
  • 1,1 millió legalább alkalmanként rendel az internetről.
  • a tipikus interneten vásárló: 40 év alatti budapesti férfi.
Mit vásárolunk?
  • Összes internetezőre (3,2m): könyv (15%), melegétel pl. pizza (13%), biztosítás (12%)
  • értékre (átlag egy vásárlásnál): üdülés (10408 forint), hardver (7460 forint), biztosítás (5123 forint).
  • a vásárlás online/offline aránya alapján: repjegy (45%), biztosítás (44%), üdülés (32%).

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: internet hungary e kereskedelem nrc kurucz imre

Online kampánygépezet Obama mögött

2008.10.16. 01:36 pinter.robesz

Tracy Russo (USA demokrata online stratega www.russostrategies.com) a demokrata elnökjelölt, Barack Obama online kampányát járta körül és mutatta meg, hogy milyen mechanizmus működik a hátterében.

- Obama nem (csak) penzt gyujtott az interneten, hanem lojalis tamogatokat, aktivistakat, akik maguk aktivizalnak es generalnak tartalmat, illetve reportolnak vissza az offline tevekenysegukrol. YouTube, blog, Facebook, twitter aktivitas…

- de nem csak tartalom van, hanem kozossegi alapon szervezodo aktivitas is. Az internet segitsegevel mobilizalja tamogatoit Obama csapata (neten, mobilon, szomszedsag latogatasaval stb.).
- mindennapi embereket szolaltatnak meg az interneten, hogy miert tamogatjak Obamat (allando narrativa, kozel hozza a hetkoznapi emberekhez a kampanyt, alulrol szervezi a kommunikaciot)
- Obama 454 millio dollart gyujtott eddig a weben, a legtobb adomany 200$ alatti osszeg volt. 2,5m ember tamogatta eddig a kampanyat.

Szólj hozzá!

Címkék: internet hungary obama tracy russo

Obama a YouTube-on nyer választást?

2008.10.16. 01:23 pinter.robesz

Lance Bennett, az Univ. of Washington (Seattle) kutatója a "civic" médiáról és a vírusmarketingről beszélt az amerikai elnökválasztás kapcsán.

- tobb fiatal latta az elnokvalasztast 2008-ban a YouTube-on virusvideokon, mint a tv-kben. 10-18 millio nezoje volt Obama kulonbozo klipjeinek. Pl. Obama girl vagy "Yes we can" Obama song. Ezek utan sokan kampanyanyagokat, komoly beszedeket is megneztek (pl. egy fel oras beszedet 4 millioan neztek meg).

- McCain rosszul kezdett, kampanyvideokat tett fel eloszor (kb. 300e-en neztek meg). Aztan nem a kampanystab tett fel videokat pl. egy volt iraki katona beszel arrol, hogy az iraki bevonulas nem volt hiba (aztan amikor kisetal a kepbol, akkor latszik, hogy mulaba van), ezt mar 9 millioan neztek meg.

Szólj hozzá!

Címkék: internet hungary obama you tube lance bennett

Mi kapható egy lemerült elemér?

2008.10.16. 01:15 pinter.robesz

Hankiss Elemér visszatérő nagy öregje az Internet Hungary-nak, idei előadása arról szólt, hogy az internet szabaddá tesz-e. Azon túl, hogy megmosolygtató, saját "kézzel" rajzolt számítógépes animációkat használt, olyan világba merült alá amiben szerintem már korántsem mozgott annyira otthonosan. Viszont olyan bon mot-k szaladtak ki a professzor szájából, amiket azt hiszem később is idézni fogok:

- kis animacio a vilaggazdasag tengeren hanytorgo hajorol, ami a tarsadalmat szimbolizalja. Egy masik animacion informacio zudul emberkere vodrokbol (kezzel rajzolt abrak)

- lista arrol, hogy mit csinal az internet, mit lehet az interneten csinalni (az Internet Hungary eloadas-cimei alapjan), ebbol ugy tunik, hogy "az internet olyan, mint Jezus Krisztus - mindenre kepes".
- „YouTube, vagy mi az ordogpokla"
- igazsag a weben, mit hoz a google az elso talalatok kozott: wikipedia, noi lapokban: szortelen igazsag... vegul, egy talalo talalat: "mi kaphato egy lemerult elemer?"
- Noi Lapozo: nyar=szabadsag - "hat ez se valami kanti vagy nietschei igazsag"

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: internet hungary szabadság hankiss elemér

Nincs mese jönnek a fiatalok. No és?

2008.10.16. 01:01 pinter.robesz

Gulyás János kollégám a fiatalokról, és azokról a változásokról beszélt, amit hozhatnak a jövőben. Néhány gondolatot lejegyzeteltem én is:

- generaciok: baby boomers, generation X, generation Y (1982-2001 kozott szuletettek), generation Z.
- magyarok generaciok: nagy generacio (Nagy Bandó: „hanyas vagy”), „kis generacio” (Elso Emelet), uj generacio (Tankcsapda „nezd meg jobban hogy elnek anyadek”).
- fiatalok mindig szulettek, ez nem uj, ez biologiai teny. De egyre kevesebben vannak (korfak). Jonnek az oregek.
- nem minden uj generacio akar forradalmi valtozast.
- kinek kell alkalmazkodni, a fiataloknak, vagy a fiatalokhoz?
Hol hozhatnak valtozast a mai fiatalok:
-- media: ingyen, most vagy penzert amit adnak? Nerd szcenario (a Tv halott).
-- reklamok: vannak reklam-keresok, elutasitok is.
-- fogyasztas: tobb informacio, de tudatosabbak is lesznek? Gyarto es kereskedo informacio monopoliuma megszunik (tobbet tud a termekrol a vasarlo, mint az elado).
-- politika: apolitikus tobbseg, politikus kisebbseg (pl. kuruc.info) (USA-ban vajon mit jut eszebe a fiataloknak a „party animal” kifejezesrol?)
- Kinek kell felni a fiataloktol? Aki szurke, aki az egyen megoldasokban bizik, akinek ugy jo, ahogyan eddig volt. Pl. tomegmediaban, politikaban, hirdetok kozott, kereskedoknel.
- Kinek nem kell felni? Aki mar felvette a kesztyut, aki kreativ.

Szólj hozzá!

Címkék: internet hungary fiatalok szonda ipsos gulyás jános

A jövő online mérése: Goerge Clooney, mint kérdezőbiztos?

2008.10.16. 00:48 pinter.robesz

Klenovszki János az NRC-től az online kutatásokról beszélt - akárcsak én őelőtte (erről már írtam korábban). Ezek szerint az online kutatások térnyerése várható a jövőben Magyarországon, miközben az online módszerek innovatíbbá válnak.

- az ESOMAR szerint 2005-ben 15%-ot koltottek online kutatasra a vilagon, 2007-ben mar 21%-ot. Itthon ez 3% a PMSZ-PPT szerint.

- Az emberek 35%-a elutasitja az otthoni offline kerdezest, 26%-a a telefonost, tehát vegyes modszertant kell alkalmazni, hogy minel tobb embert lehessen elerni.
- online kutatas nem csak kerdezes lehet, hanem akar online fokusz, forum- es blogelemzes, stb.
- az online modszer nem innovativ ma, az offline modszereket adaptaljuk. Lehet innovativ modszertanban is, pl. interfeszben, kerdezesi technikaban stb., ez feltehetoen meg elottunk van.
- Merovinggel vegeznek online fokuszt, chaten, pl. mozgokepet, kollazst stb. ertekelve.
- a megbizhato gyorsasag a legfontosabb az ugyfeleknek, az ar (koltseghatekonysag) csak ezutan jon.
- a piackutatoknak pedig megbizhato access panelra van szukseg - ami minden tarsadalmi szegmenst reprezentativ modon lekepez.
- nem szabad profi valaszadokat nevelni (ne adjunk minden kitoltesert ajandekot), folyamatos legyen a frissules, akar fele-negyede kicserelodhet a panelnek evente.
- miert toltenek ki online kerdoivet: szorakoztato, nincs ott a kerdezobiztos, akkor toltik ki amikor akarjak.
A jovo online merese:
-- a jovoben intelligensebb online kerdoivek lesznek, pl. visszakerdezes lehetosege, tobb uton bejarhato kerdoiv.
-- jonnek a virtualis polc tesztek.
-- megujulo online adatbanyaszat, fuzionalas, panel alapu muszeres meresek.
-- webkameras home tesztek: arcot vesszuk fel, nezzuk az egermozgast.
-- megfigyeleses meresek.
-- honlap hoterkepek (heatmap: rogziti, hogy hova nez a user).
-- virtualis kerdezobiztosok: onkitoltes helyett avatart lehet valasztani, aki kerdez minket (pl. George Clooney-t).

Szólj hozzá!

Címkék: internet hungary nrc klenovszki jános

Napi 5-600 millió log adatot elemez az Adverticum

2008.10.16. 00:42 pinter.robesz

Pónya Péter az Adverticumtól a piacvezető hírdetés-kiszolgáló új elemzési megoldásairól beszélt:

- tudjuk melyik hirdetes mikor, hol, kinek jelenik meg, mennyien lattak es ki kattint ra, utana vegrehajt-e valamilyen akciot. Rengeteg aggregalt adat van a rendszerben (5-600 millio logbejegyzes naponta).
- javitani akarnak a meresi megoldasokon, fuzionalni akarjak az adataikat.
- Simp Tech Kft-vel (BME kotodesu) dolgoznak egy osszetett roadmapen, ennek fobb elemei: adatvagyon-feltaras, felhasznaloi profilok, viselkedesmodellezes, testreszabott hirdetesek.
- Theridion Kft.-vel (ELTE kotodesu) is egyutt dolgoznak. Halozatkutatasi modszertannal neztek ugyanezeket az adatokat. Azonos erdeklodesi koru userek nagyjabol egy helyen talalhatok meg - hol vannak ezek a csoportok (pl. IT gazdasagi hireket olvasok milyen jatekos oldalakat latogatnak, ahol szinten megtalalhatoak a hirdetesekkel).
- ugyanigy lehet kampanyokra is alkalmazni a halozati megkozelitest: kozelinek tekintheto ket kampany, ha sokan kattintottak ugyanazon emberek kozul mindkettojukre - tehat nagy az atfedes (pl. Ford reklamok erdeklik a Pet Shop Boys koncert latogatoit).

Szólj hozzá!

Címkék: internet hungary adverticum

Minden huszadik netező fizetne, hogy ne legyenek internetes reklámok

2008.10.16. 00:37 pinter.robesz

Ács Tamás a Gemius-tól egy friss kutatás eredményeiről számolt be, ebből néhány információ morzsa:

- 2008 szeptemberi kutatas az internetezok reklamokkal kapcsolatos attitudjeirol. Felmeres az origo es freemail oldalain, sulyozas utan az internetezokre nezve reprezentativ.

- 17% gyakran kattint internetes hirdetesekre.
- 22% vasarolt mar hirdetesre kattintas utan.
- kevesebben erzik ugy, hogy tul gyakran talalkoznak internetes reklamokkal, mint ket evvel ezelott egy megelozo kutatasukban. A teve reklamokat sokkal zavarobbnak talaljak.
- csak 5% fizetne, hogy ne legyenek reklamok a neten.

Szólj hozzá!

Címkék: internet hungary gemius ács tamás

Internetes reklámpiac

2008.10.16. 00:33 pinter.robesz

Novák Péter a Kirowskitól saját bevallása szerint szárazabb, de zseb tekintetében fontosabb témáról adott elő szintén a Mérem ahogy tudom szekcióban az MRSZ, MOHI, TNS adatok alapján:

- 2007-ben 14mrd-ot koltottek az interneten, 7,5%-os reszesedes a teljes hirdetesi tortabol. Iden 10% varhato, 2010-re a teve, sajto utan a harmadik lesz az internet reklam koltesben.
- 2008-ban a reklamokra koltott piac novekedesenek 63%-a a netbol szarmazott.
- keresessel kapcsolatos reklamok dinamikus novekedes elott allnak, varhatoan a display hirdetesek karara. Nagy Britanniaban mar 60% korul van a kereses aranya. A display felol a kereses fele fogunk mozdulni.
- a valsag hatasa az USA-ban, hogy az online fele terelodik a reklamkoltes. Jonnek fel az online videok.
- "this is the end of beginning" Churchill

Szólj hozzá!

Címkék: internet hungary reklámok novák péter kirowski

Gazdasági válság és internet látogatottság, Forma 1 és esti netezés

2008.10.16. 00:27 pinter.robesz

Hann Endre a Mediántól izgalmas előadást tartott a hazai internet látogatottságról a Mérem ahogy tudom szekcióban:

- elmult ket hetben a gazdasagi oldalak forgalma 50-70%-kal nott: origo uzleti negyed, index gazdasag, portfolio, napi.hu, eco.hu. De tovabbra is ugyanolyan demografiai csoportok latogatjak az oldalakat.

- mar ezeknek az oldalaknak is a borere megy a valtozas, ekkor fordulnak a tema fele, kezdenek a hazai hirek is aggasztoak lenni.

- a gazdasagi nehezsegek a latogatottsagban nem fognak torest, visszaesest hozni.

- a monorierdei vonatbaleset (10.06) hiret tobb szazezren olvastak azonnal. Tobb volt koztuk a no es idos, mint altalaban a hirolvasok megoszlasa mutatja.

- Mas: az elo teves esemenyek, pl. Forma1 a teve ele csabitja a fogyasztokat, a ferfi netezok 20-25%-a atul a teve ele ha forma1 van. Utana pedig megno a sportoldalak latogatottsaga.

- ket ev alatt 65%-kal megnott az esti internetezok szama, munkaidoben netezoknel az emelkedes 40%-os. A nok utolertek az esti netezok kozul a ferfiakat. Esti netezok 70%-a 15-35 ev kozotti.

1 komment

Címkék: internet hungary medián hann endre

Ötletgazda, infoszerző, döntéshozó és ügyintéző - avagy hogyan lesz otthon internet

2008.10.16. 00:20 pinter.robesz

A Mérem ahogy tudom. Mit is? - szekcióban két Nagy István adott elő egymás után, ezt a Magyar Telekomos előadásán jegyzeteltem:

- otthoni internetre mar majdnem minden potencialis vasarlo elofizetett, fogy az utanpotlas, mivel sok a digitalis irastudatlan.
- 2001-hez kepest az 55 ev felettiek koreben nem nott igazan az internet penetracio /nem jon az ezustgeneracio/.
- informacios irastudatlanoknal a gyerekek segithetnek, hogy legyen otthoni eleresuk, ha iskolas koru gyerekeik vannak.
- az otthoni internet elofizetes megvasarlasahoz vezeto igenyek: tanulas, munkahelyen kivul is akarja hasznalni, kapcsolattartas igenye (pl. Kismamaknal), szamitogepes jatekok.
- mobil internetnel a szemelyes tapasztalat a legfontosabb, hogy melyik szolgaltatot valasztjak.
- elofizetesnel a szzempontok: ar, gyorsasag, megbizhatosag, korlatlansag, van-e sajat szamitogep vagy venni/modernizalni kell.
- mar internetezoknel szempontok az otthoni elofizetesnel: gyorsasag az elso (ar/ertek arany figyelembevetelevel).
- elofizetesnel kulcsszereplok: otletgazda es infoszerzo rendszerint a gyerek, a donteshozo az apa, az ugyintezo apa vagy anya (felnott).
- profi internetezo atlag-eletkora 28 ev, es atlag 8,5 eve hasznal netet idehaza.
- nem otthon internetezok jovedelme jellemzoen kisebb /az ar meg mindig szerepet jatszik, de feltehetoen a gep ara es nem az internet ara/
- a letoltok jellemzoen otthoni felhasznalok.
- otthoni netezok 91%-a minden nap netezik.
- nevelesi programok es content nelkul nem fog noni a penetracio. A szolgaltatoknak pedig akcios arajanlatokat kell adni.

Szólj hozzá!

Címkék: internet hungary otthoni internet

60% az internet penetrációs plafon

2008.10.16. 00:11 pinter.robesz

Nagy István, GfK az Internet Hungary:

- 40% az irastudatlanok aranya, akik nem terveznek internetet hasznalni -> ez evente 3%-kal csokken, szinte kihalasos alapon. Kb. 60% a mai elmeleti plafon az internet hasznalatban (ha ingyen adnak az elofizetest, es az eszkozt, akkor sem lenne 60%-nal tobb internetezo idehaza).

2011-ig mekkora lehet az internet?
-- exponencialis novekedessel szamolva: 70% az elmeleti plafon, de nem valoszinu, hogy eddig es igy none.
-- linearis novekedessel szamolva: kb. 50% felett leszunk.

Szólj hozzá!

Címkék: internet hungary internet penetráció információs írástudatlanok

Internet Hungary

2008.10.16. 00:06 pinter.robesz

Az elmúlt két napot az Internet Hungary-n, Tihanyban töltöttem. Sok networking, sok előadás. A következő posztokban azokból az előadásokból mazsolázok, amiken jegyzeteltem is (van vagy kilenc oldal), de nem mindent írtam le, csak azt, ami érdekesnek tűnt. A dolog kényszerűen vázlatos, de ez az ára annak, hogy ne csak 1-2 alapos blogposzt szülessen, hanem többmindenről is be tudjak számolni.

2 komment

Címkék: internet hungary 2008

Piackutató képzés: előadás az információháztartásról

2008.10.13. 14:43 pinter.robesz

Szombaton reggel tanítottam a MÜTF piackutató képzésén (amiről korábban már írtam). Arról beszéltem két órában, ami megelőzheti a piackutatást, mégpedig az információk beszerzése nem piackutatási módszerekkel - de mégsem a szekunder kutatásról, hanem eggyel hátrébb lépve a tudatos információháztartás fontosságáról és az egyéni kompetencia portfólióról adtam elő. Most röviden az előbbiről írnék.

A dolog lényege, hogy minden embernek van személyes információháztartása (honnan, hogyan érik információk, gyűjti be az információkat), ez azonban többnyire nem tudatosan, stratégiai módon épül fel. Ahhoz azonban, hogy jó piackutatók lehessünk (vagy akár más információ-intenzív szakmában sikereket érjünk el), érdemes áttekinteni a saját információháztartásunkban meghatározó forrásokat, az ezzel kapcsolatos szokásainkat, rutinjainkat, és finomítani azokon a pontokon, ahol lukak, gyengeségek mutatkoznak.

Az én meglátásom szerint az információháztartás különböző kommunikációs csatornákon érkező információk elfogyasztását jelenti (a kommunikációs háztartásról - mit kommunikálok kifelé - szándékosan nem beszéltem, viszont érdekes módon ennek szakmája, irodalma, gyakorlata stb. van ez lenne a PR és bizonyos szempontból a marketing, miközben az információ megszerzésére kevesebb hangsúly jut a cégekben. Például hány cégben vannak könyvtárosok, információ-brókerek alkalmazva és mennyiben van szóvivő, PR-os és marketinges stb. Ugyancsak ritkán jut szóba a tudásmenedzsment: mit kezdünk az információinkkal, hogyan lesz belőlük tudás, hogyan osztjuk azt meg házon belül.)

De visszatérve az eredeti témához, az információháztartásunk elemei lehetnek:

Offline:
-    személyes kapcsolatok, beszélgetések (személyes, közvetített, pl. telefonos, SMS, chat, azonnali üzenetküldők, e-mail). Verbális és nem verbális. Közösségi hálózatok használata. Ismerősök, barátok információ-forrásként való használata, akaratlanul vagy tudatosan.
-    céges rendszerek (pl. CRM).
-    tömegmédia: TV, rádió, nyomtatott sajtó. Mainstream. Magyar nyelvű és idegen nyelvű is lehet.
-    külön venném a könyveket (újonnan vásárolt, kölcsönzött, könyvtár és könyvtáros kiemelt szerepe).
-    offline adatbázisok (szaknévsortól kezdve a statisztikai évkönyvekig).

Online:
-    internetes keresők + desktop keresés.
-    internetes tévék, rádiók (podcast).
-    hírportálok.
-    startlap, tematikus gyűjtemények.
-    wikik, Wikipedia.
-    szótárak (nem csak nyelvi, hanem szakmai szótárak).
-    tematikus gyűjtemények.
-    fórumok, üzenőfalak.
-    személyes, céges vagy szervezeti honlapok.
-    online boltok, ár összehasonlító oldalak stb.
-    blogok, mikroblogok (pl. twitter), RSS.
-    fotó és videómegosztó oldalak.
-    levelezőlisták.
-    közösségi oldalak.
-    hírlevelek.
-    online adatbázisok, elektronikus könyvtárak és folyóiratok.
-    elektronikus tananyagok (pl. Open Course Ware).
-    ... (biztosan kihagytam ezt-azt).
Plusz, ami kiemelten fontos, hogy bármi lehet informatív, akár amit mások esetleg észre sem vesznek, egy apró jel stb.

Mindezen listával a kézben bárki összeállíthatja a személyes információháztartását, illetve egy szakma információforrásait és összevetheti, hogy vajon a releváns, meghatározó források használatával tájékozódik-e, építi tudását és hozza döntéseit. Tervezem is, hogy a piackutatás online kutatással foglalkozó szegmensét apróra szemügyre vegyem és megtaláljam a számomra (az ezzel foglalkozók számára) meghatározó forrásokat.
 

Szólj hozzá!

Címkék: mütf piackutatás képzés információháztartás

Válaszadói klubok-e az online panelek? - előadásvázlat az Internet Hungary-ra

2008.10.06. 10:00 pinter.robesz

Jövő héten Internet Hungary. Pénteken elkészült a programfüzet mellé adott előadásismertető kötetbe szánt (max. 1800 karakter terjedelmű) kedvcsinálóm. Szóval erről tervezek beszélni kedden:

A Figyelő 2008. július 17-i számában jelent meg egy írás az online kutatásokról a Business Week cikke alapján, amely lehetőséget ad arra, hogy röviden átgondoljuk az online kutatások néhány fontos tulajdonságát.

A cikk amerikai véleményeknek ad hangot az online panelen futó kutatások kapcsán, például Gary Langer-t, az ABC News közvélemény-kutatásokért felelős igazgatóját idézve az online paneleket egyszerűen közvélemény-kutatási kluboknak minősíti, ahol a kutatásokkal szemben elvárt minimális követelmény, a mintába kerülés azonos esélye (véletlen mintavétel) sem teljesül, így a kutatások aligha nevezhetők reprezentatívnak. Hiszen – állítják a kritikus hangok – a panelek a különböző okok miatt (pl. nyeremény, fontosságtudat) rendszeresen válaszolni hajlandó embereket tömörítik csupán.

Ez a gondolatmenet azonban több ponton is sántít, azt feltételezi ugyanis, hogy minden online kutatás panel kutatás, minden panel kutatás módszertanilag ingatag, végezetül, hogy minden kutatásnak mindig reprezentatívnak kell lennie. Mindezek azonban nem állják meg a helyüket. A vélemény azt is sugalmazza, hogy a más módszertannal készülő kutatásoknál a reprezentativitás biztosítása mindig könnyedén megoldható – ezzel kapcsolatban is fenntartásainknak adhatunk hangot.

Mindebből kiindulva az előadás összeveti az online és a hagyományos kutatásokat, külön kitér a reprezentativitás kérdéseire, a nem reprezentatív online kutatások és a kliens panelek fontosságára, valamint a szoftver panelekre. Következtetése, hogy a különböző módszerek ötvözésével az online kutatás egyszerre kihívója, illetve társa a telefonos (CATI), papíros (PAPI) és számítógéppel segített (CAPI) adatfelvételeknek. Az online kutatások számos új lehetőséget nyitnak az adatfelvétellel, piac- és véleménykutatással kapcsolatban, ezeknek az egy kalap alá vétele és teljes negligálása pedig ma már egyértelműen versenyhátrányt okozhat azok számára, akik naprakész adatokkal akarnak dolgozni.
 

1 komment

Címkék: internet hungary figyelő online kutatás reprezentativitás

Érdemes-e mobil netre fejleszteni?

2008.10.03. 12:39 pinter.robesz

Olvasom Doransky bejegyzését a web 2.0 tetőzéséről és, hogy a mobil eszközökön használt internet a jövő homályába vész. Ezért bár jelentős újításokkal bírhatna, korai lehet még fejleszteni rá. Ez egybecseng a mi minapi tapasztalatainkkal. Amikor a múlt héten kiderült, hogy 23% a hazai mobil szélessáv aránya az előfizetések között, elkezdtünk azon gondolkodni, hogy vajon milyen hatása lehet ennek a mi "üzletmenetünkre", vajon a válaszadóink ki akarják-e tölteni a kérdőíveinket mobilon is, tehát kellene-e már tesztelni a kérdőíveket mobil böngészőkre is? A válasz nálunk egyelőre egyértelműen NEM. A több mint tíz ezres lakossági, közel tíz ezres vállalati és a kliens panelen a  kitöltéseket tekintve eddig mindösszesen egyvalaki nyitotta meg bizonyosan mobil készülékről a kérdőívünket (piros pont a Nokiának). Mindennek háttarében az (is) állhat, hogy sok mobil internetet PC-vel, laptoppal és nem mobiltelefonnal használnak.

Ezek után azt hiszem egy ideig nem fogunk foglalkozni a mobil kitöltés kérdésével és máshová koncentráljuk a fejlesztési erőforrásokat, bár idővel vissza kell majd térnünk rá. Addig is a figyelmünk az ilyesfajta dizájn, megjelenítés és egyéb kérdésekben inkább a Google Chrome, meg az egyéb új böngészők felé fordul (hogy elérjük, hogy biztosan jól jelenjenek meg itt is a kérdőívenk). A mobilos kérdezést meg eltesszük leghamarabb 2009-2010-re (addig is figyelve a mobilos kitöltők számának alakulását)...
 

Szólj hozzá!

Címkék: mobil internet access panel

Pintér Róbert - van Másik

2008.10.02. 16:17 pinter.robesz

Tegnap együtt ebédeltem Pintér Robival, a nagyszerű Egyszervolt.hu gyermekoldal vezetőjével. Névrokonok vagyunk, amiből több mókás és kínos eset származott már, legutóbb éppen e hónap elején. Említettem egy korábbi blogpostban, hogy átigazolós interjút csinált velem a Kreatív. Kábé ugyanebben az időben küldött sajtóanyagot az MTE (Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete) a Kreatívnak (is), amelyben közlik, hogy személyi változások történtek a szervezetnél, Pintér Robi eddigi elnök helyét másvalaki veszi át. A Kreatív a sajtóhírt megtoldotta azzal a mondattal, hogy Pintér pedig a Szondában folytatja tovább... Aztán jött a helyreigazítás kérése, hogy ez nem az a Pintér Robi, hanem a másik, így a cikkből ezt később kivették.

Zavaró, hogy ketten vagyunk ugyanabban a szakmában és hiába használom a doktori címemet, nem igazán különböztet meg minket - merthogy a fene se gondolná, hogy ennyire hasonló területen ugyanazzal a névvel két ember is dolgozik (a MATISZ-ban például mindketten elnökségi tagok vagyunk). Úgyhogy Robi úgy döntött, ő meg betold egy betűt a nevébe, hátha ez elég lesz. Meglátjuk.

Eddig mindössze egyszer jött jól a névazonosság: az asztalfoglalásnál mindegy volt, hogy melyikünk mondja be a nevét...

1 komment

Címkék: kreatív egyszervolt pintér róbert mte

süti beállítások módosítása