HTML

CAWI - blog az online kutatásról

Pintér Róbert vagyok. 2008 szeptembere óta foglalkozok online kutatással főállásban (2012-ig az Ipsosban), jelenleg mint mobil kutatásvezető az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.-nél dolgozok. Elsősorban az online (CAWI: Computer Assisted Web Interviewing) és az okostelefonos módszertannal készülő kutatások fejlesztéséért vagyok felelős. A munkám során érdekes hírekkel, adatokkal, dilemmákkal találkozok, amik remélhetőleg segíthetnek másoknak is, így a CAWI-vel és online témákkal foglalkozó kutatóknak és ügyfeleknek.

Friss topikok

Linkblog

Online választási kutatások - sikeres előrejelzés Németországban

2009.01.29. 19:05 pinter.robesz

Nem, a cím nem tévedés, lehet online kérdezéssel sikeres választáskutatást csinálni. Először mi sem akartuk elhinni, de a dolog a YouGov szerint működik. Mégpedig annyira, hogy a hesseni tartományi választásokon a YouGov előrejelzése volt a legpontosabb!

Ez már a harmadik sikeres előrejelzése a cégnek, "eltalálták" az amerikai elnökválasztás eredményét is, meg a brit választásokat, szóval ez nem véletlen, hanem azt bizonyítja, hogy az online módszertan alkalmas politikai kutatásokra is. Most Hessenben a többi előrejelzés telefonos kutatáson alapult, és mindegyiknél pontosabb volt az online adatfelvétel. 

Forrás: YouGov sajtóközlemény

A cég meglátása szerint ennek oka, hogy online az emberek őszintébbek, mivel nem akarnak a (telefonos) kérdezőbiztosnak megfelelni, például nem szégyellik a pártpreferenciájukat, vagy politikai közönyösségüket. Annak ellenére is működik a dolog, hogy a németek 2/3-a van online, vagyis nem lehetséges mindenkit elérni a potenciális választókorú népesség közül.


A dologban az a különösen érdekes, hogy nem egyszerűen a telefonos kutatásokat páholták el az online módszerrel (hiszen telefonon sem lehet mindenkit elérni), hanem, hogy meglepően pontosan bemérték valamennyi párt eredményét. Hogy ez miért érdekes? Egyrészt, mert eleve a választáskutatás egy külön műfaj a véleménykutatásban, ahol számos dolog torzíthatja az eredményt és ezeket mind modellezni kell (hiszen a végén ott van az igazság pillanata, a választási eredmény). A kérdezés során vannak rejtőzködők, akik nem azt mondják, amit valójában gondolnak (eltitkolják az igazi preferenciájukat), bizonytalanok (akik még nem tudják, hogy egyáltalán elmennek-e szavazni, vagy akik biztosra tudják ugyan a részvételüket, de azt nem, hogy kire fognak szavazni), végül valamit kezdeni kell a válaszmegtagadókkal is (vajon el fognak menni szavazni, másképpen szavaznak-e mint a többiek, akik válaszoltak, "elviszik-e" az eredményeket)? Mindezek persze olyan kérdések, amelyekkel minden adatfelvételi módszernél számolni kell.

Másrészt azonban - és igazán ettől izgalmas ez a hír - az online módszernek a saját korlátait is ismernie kell, vagyis, hogy online nem elérhető mindenki, és attól függően, hogy hogyan folyik a mintavételezés (pl. kutatási panelen vagy valamilyen egyéb módon) hogyan lehet a leginkább visszaadni egy reprezentatív kutatás ismérveit. Hiszen a politikai kutatások nem működnek reprezentativitás nélkül. Számomra tehát azért különösen fontos ez a hír, mert azt bizonyítja, hogy minden kétkedés ellenére igenis lehet reprezentatív online kutatásokat csinálni. Az online kutatás az egyik legnehezebb kutatási műfajban is megállta a helyét több országban is.

Persze, felmerül a kézenfekvő kérdés, hogy mi a helyzet Magyarországgal. Vajon a jelenlegi kb. 45%-os penetráció szemben a 66%-ossal alkalmas-e politikai kutatásokra? Vajon a magyar internetezők politikai preferenciái, részvételi hajlandósága, rejtőzködése, közönye mennyire van távol a nem internetezőkétől és az országos átlagtól? Vajon sikeresen előre lehet-e jelezni már Magyarországon egy választás eredményét online kutatással? Azt hiszem nyugodtan megígérhetem, hogy ezzel a kérdéssel nem most foglalkoztunk először...

5 komment

Címkék: németország elnökválasztás hessen reprezentativitás yougov választáskutatás

Hol van a pénz a neten? Beszélgetés üzleti modellekről

2009.01.29. 18:13 pinter.robesz

Tegnap részt vettem egy kerekasztal beszélgetésen Kőszegi András (BrandTrend) szervezésében, ahol azt jártuk körbe, hogy vajon hogyan lehet pénzt csinálni a tartalomból az interneten. A beszélgetésen Sós B. Péter a Népszabadságot, Mucsi Csaba az MTV-t, Fekete Attila pedig a TV2-t képviselte - tehát elsősorban a médiaiparban, a tartalomgyártásban érdekelt felek voltak jelen.

Mivel a beszélgetés teljes hanganyaga elérhető lesz a BrandTrend weboldalán hamarosan, a lényegből pedig szerkesztett formában a Gazdasági Rádióban lesz adás, itt csak 1-2 számomra fontos momentumot emelnék ki.

Érdekes volt látni például, hogy mindhárom szereplő "médiavállalkozásként" és nem újságként vagy tévéként definiálta magát, vagyis egy újrapozícionálásról van szó. Például a Népszabadság videókat gyárt, és az online irányában erősít; a TV2 webre is kirakja a tartalmait; az MTV meg kifejezetten webes hiradót készít. Nincs már olyan, hogy csak TV, csak rádió, csak újság, az internet lehetővé teszi, hogy bárki viszonylag kis befektetéssel bemerészkedhessen egy másik média területre is - bár azt fontos kijelenteni, hogy ahhoz viszont rengeteg pénz kellhet, hogy mindezt profin is csinálja (készíthet egy újság hiradót a videóiból, de ahhoz, hogy ez napról-napra aktuális, friss, ütős és a legfontosabb hírekkel legyen megtöltve, az majdhogynem elérhetetlen).

De hogy a beszélgetés címében megfogalmazott kérdésről is írjak (A tartalom a webre megy, de hol az üzleti modell?), úgy tűnik továbbra is eléggé lehatárolt, hogy hogyan lehet a tartalomból pénzt csinálni a weben. Leggyakrabban marad a jól ismert keresztfinanszírozás, vagyis az internet viszi azt a pénzt (vagy egy részét), amit nem az interneten termeltek meg. Merthogy kitől/honnan is remélhet pénzt egy médiavállalkozás?

  • elsősorban mindenki a hirdetőkből és hirdetésekből akar megélni, de ez csak keveseknek sikerül a neten is;
  • az olvasó, néző, hallgató is fizethet a médiának közvetlenül vagy közvetve (előfizetési díjat, vagy konkrétan az adott tartalomért: mikrofizetés, pl. SMS, de ez utóbbi igen ritka);
  • lehetőség lehet valamifajta szponzorációra, de ezt eléggé behatárolja a médiatörvény és nagyon összeér a hirdetéssel (leginkább nincs rá külön keret);
  • végül keveseknek jut a kevés állami támogatásból is, de ebben az esetben a felhasználásnak kötöttek a feltételei és nyilván bárki nem is kap ilyet.

Ezen kívül nem nagyon terem babér, és olyan radikálisan új üzleti modellt sem látni, ami mondjuk kirántaná a válságban lévő újságokat a szakadékból; de a tévék sem tudnak egy az egyben a webre költözni. Jellemző adat, hogy az olimpiát egy időben rekordszámú 35 ezer néző követhette online 2008 nyarán az MTV-n. Ennyi internetes néző kiszolgálásához azonban irdatlan sávszélesség és üzembiztos szerver architektúra kell. De 35 ezer ember a hagyományos média számait nézve hihetetlenül kevés, nem üti meg azt a nagyságrendet, amire a szokásos üzleti modellek felhúzhatók. Ráadásul teljesen rugalmatlan a rendszer, elég, ha előzetesen rosszul mérjük fel az igényeket és a túlterheléstől összeomlik az egész  (ilyenfajta probléma a broadcast tévével-rádióval nincsen: nem szűnik meg az adás, ha hirtelen mindenki odakapcsol a Megasztárra). Hogy hazabeszéljek, itt jelenik meg a mérés fontossága: tessék felmérni előre, hogy mit eszik az internetező - mondjuk a netnek kétségtelenül nagy előnye, hogy a néző jelentős nyomokat hagy maga után (a hasonlatnál maradva információmorzsákat), ami mind elemezhető.

Az internet igazi paradoxona azonban az, hogy miközben a tartalomért senki sem akar fizetni, a hozzáférésért (internet előfizetés) mindenki tejel - de mit néznénk az internet előfizetésünkkel, ha nem lenne a neten tartalom? Kvázi olyan ez, mintha az újságos ingyen adná szinte az összes újságot, csak a járda használatáért kellene fizetni annak, aki megépítette azt az újságosig.

Mindent összevetve nincsenek egyszerű helyzetben a médiavállalkozások, ha pénzt akarnak idehaza csinálni a netből, az áttörést és az igazi nagy durranást hozó üzleti modelleket még nem találták ki - a jó hír(?), hogy egyelőre tőlünk nyugatabbra sem.

 

3 komment · 1 trackback

Címkék: média tv2 mtv népszabadság üzleti modellek brandtrend

Sajtóközlemény: a hibrid kutatásoké a jövő

2009.01.26. 13:40 pinter.robesz

Múlt héten nem csak blogposztot írtam, hanem dolgoztunk egy sajtóközleményen is, amiből tulajdonképpen bejegyzés is születhetett volna. Sajtóanyagként viszont remélhetőleg sokkal többen olvassák el, hiszen számos helyre elment a hír, ami azért fontos, mert az elmúlt év rövid összegzéséről és nagy vonalakban az ez évi terveinkről is szól. Ennek ellnére szeretném, ha a blogon is megjelenne. Megígérem, hogy ritkán fogok sajtóanyagokat közreadni itt, viszont amiért most kivételt teszek, hogy lehessen közvetlenül is (kommentekben) visszajelezni, ki hogyan érzi, mennyire volt mérföldkő a tavalyi év az online kutatásban, és vajon tényleg a hibrid kutatásoké-e a jövő - hogy kiemeljek két, az iparág számára is fontos vonatkozást a lenti anyagból.

És akkor a közlemény szövege:

Mérföldkő volt a tavalyi év hazánk online kutatásai terén. A módszertan nagykorúvá vált. A magyarországi internet penetráció növekedésével párhuzamosan az ügyfelek egyre gyakrabban döntenek úgy, hogy egy-egy kutatás teljesen vagy részben online adatfelvételi technikákkal készüljön el. Az online kutatások elismeréséhez jelentős mértékben hozzájárult, hogy a vélemény- és piackutatás meghatározó szereplői is letették voksukat az e-kérdőívek mellett. Magyarországon mára megteremtődtek a feltételei annak, hogy megbízható módon alkalmazhassunk online technikákat, segítségükkel bármely olyan kutatás elvégezhető, ahol a megkérdezni kívánt célcsoport többsége elérhető az interneten és a téma megítélését nem befolyásolja érdemben maga az internetezés.

2008-ban a Szonda Ipsos a közel 400 ezer interjúnak – in-hall nélkül* - a több mint negyedét már ezzel a technikával kérdezte. A jelentős növekedés hátterében átfogó stratégia húzódik, amelynek eredményeként lakossági és az országban egyedülálló módon kiterjedt vállalati panel is rendelkezésre áll ezekhez a kutatásokhoz, továbbá lehetőség van saját, egyedi kliens panelek felépítésére is. A korábban hagyományos, offline készült idősoros adatfelvételeknél (ún. tracking kutatásoknál) az új módszerre való áttérést gondos mérések előzték meg, hogy a folytonosság, a korábbi és a jelenlegi adatok átjárhatósága biztosítható legyen. A tapasztalatok azt mutatták, hogy az online módszertan képes kiváltani a hagyományos méréseket ott, ahol a vizsgálatba bevont célcsoport elérhető az interneten. A Szonda Ipsos online kutatásaiból tudható például, hogy a gazdasági válság miatt a magyarok negyede érzi úgy, hogy elveszítheti a munkahelyét s hogy az emberek 81%-a tervezi visszafogni mindennapi kiadásait. Ugyancsak 2008-as online kutatás erősítette meg, hogy hiába a médiacsatornák gyorsan növekvő száma, az emberek ebből csak keveset követnek rendszeresen – vagyis kimazsolázzák a számukra érdekeset és azokat használják (televízió, sajtó, internet).

A Szonda Ipsos célja, hogy piacvezetővé váljon az online kutatásokban is. Ennek érdekében intenzív fejlesztéseket folytat, hogy a lehető legjobb megoldásokat nyújtsa ezen a területen is ügyfeleinek. Az egyik legfontosabb fejlesztési irány, az úgynevezett hibrid kutatások kialakítása, ahol a különböző adatfelvételi technikák előnyei ötvözhetők. Ennél a módszernél az adott célcsoport internetező tagjait online módon lehet elérni, míg a nem internetezőket hagyományosan (pl. személyesen vagy telefonon), aminek köszönhetően lerövidül a kutatási idő és költséghatékonyabbá válik a kutatás egésze. A másik kiemelt fejlesztési irány annak biztosítása, hogy az online válaszadók személyazonossága ellenőrizhető legyen, miközben nem sérül anonimitásuk a kutatási adatok elemzése során. Mindez garantálja, hogy személyes találkozás nélkül is megbízható adatokhoz juthassunk, gyorsan, egyszerűen, közvetlenül és a válaszadók számára kényelmes módon.

*in-hall: központi helyszínre előszervezett adatfelvétel

 

 

5 komment

Címkék: hibrid 2008 tracking online kutatás szonda ipsos hagyományos kutatás

CAWI szófelhő

2009.01.26. 09:28 pinter.robesz

A napokban kaptam egy jópofa képet, ahol az Agent.ai oldalon előforduló gyakori kifejezések szófelhője látható. Kedvem támadt megnézni, hogy vajon a CAWI blog ugyanilyen felhője hogyan nézhet ki és milyen tanulságokat lehet megfogalmazni, ha rápillantunk.

Wordle: CAWI_blog_hu

 

 

 

 

 

A kép itt is megtalálható nagyobb, olvashatóbb méretben. Ezek szerint a blogon leggyakrabban előforduló kifejezések a "mobile", "adatok", "CAWI", "online", "research". Gondolom az eredmény a cawi.blog.hu oldalon éppen látható bejegyzésekből származik (nálam ez a 2008. október 20 és január 19 közötti bejegyzéseket jelenti). Mellékesen: az, hogy a szófelhőnek rántott hús alakja van, abszolút nem jelent semmit - az eredményt lehet amúgy randomizálni, és akkor a kinézet is megváltozhat.

Szólj hozzá!

Címkék: wordle szófelhő

Hasznos linkek, olvasnivalók

2009.01.19. 16:55 pinter.robesz

Bár ritkán szoktam linkeket ajánlani, ma elég sok érdekes cikket találtam a postaládámban, amit megosztanék mindenkivel:

Mitől gyerekbarát egy weboldal?

"Mindenki egyetért abban, hogy az általános iskolás gyerekek máshogy használják az internetet, mint a felnőttek. Mégis kevés információnk van arról, hogy ha nekik szeretnénk weboldalt tervezi, milyen szempontokat érdemes szem előtt tartani."

French mobile companies plan joint internet ratings

"FRANCE-- Mobile operators in France will unite to create an audience measurement tool for mobile internet. Orange, SFR and Bouygues Telecom are all backing the project through mobile media association AFMM, together with Geste, which represents online publishers, and Acsel, which represents online retailers."

LinkedIn polling application goes live

"US-- An application on LinkedIn that allows users of the business social networking site to survey other members has officially launched after six months of testing."

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: internet usa franciaország mobiltelefon gyerekek linkedin audience measurement polling

Hasznos irodalmak az infokommunikáció kutatásában

2009.01.17. 23:23 pinter.robesz

A piackutatók legtöbb esetben primer adatforrásokkal foglalkoznak, és azokat az adatokat elemzik, amiket maguk gyűjtöttek össze. Az adatok tágabb kontextusba helyezésekor azonban szükség lehet szakirodalomra. Ehhez nyújthat segítséget Leslie Haddon a London School of Economics médiakutató tanárának tavaly év végén frissített bibliográfiája, amely több témában összegzi a jelenleg kurrens és hozzáférhető szakirodalmat az infokommunikáció terén.

Az általa csoportosított témák (összességében több száz hasznos tanulmányt felsorolva):

Érdemes ellátogatni az oldalra és böngészgetni, a belinkelt tanulmányokról pedig másolatot elmenteni csak a biztonság kedvéért. Később még jól jöhet.

1 komment

Címkék: telefon pc internet szakirodalom ict infokommunikáció leslie haddon mobiltelefónia ikt

DRNO - Daily Research News Online

2009.01.16. 10:23 pinter.robesz

Már rágóta adós vagyok magam felé egy CAWI vonatkozású hírforrásgyűjtéssel, csak a napi munka mellett nem volt még időm szisztematikusan utánanézni azoknak a (hír)forrásoknak, amelyek online kutatással is foglalkoznak. Most viszont belefutottam a DRNO-ba, a Daily Research News Online-ba annak a hírnek kapcsán, hogy új elnököt választottak az ESOMAR élére. Ha már ott jártam feliratkoztam a hírekre és megnéztem vajon mennyi hírük van "CAWI" és "online research" témakörben. A CAWI keresőszóra egyetlen régi hír jött csak fel, az "online research" viszont tele van gyöngyszemekkel és jó sok friss hír közül lehet válogatni. Azt hiszem a DRNO olvasása bekerül a napi rutinomba.

Szólj hozzá!

Címkék: esomar drno online research

Rankings.hu - szabadon hozzáférhető megbízható gemius "ranglisták"

2009.01.07. 12:57 pinter.robesz

Tavaly elég sokat bogarásztam a netet szabadon hivatkozható gemius/Ipsos Audience (gIA) adatok után kutakodva, amikor a COST298-nak készítettem egy Magyarországról szóló leírást, amiben arra is kitértem, hogy idehaza milyen nagy oldalakat látogatnak, milyen böngészőket használnak a júzerek. Ezért különösen megörültem, amikor ma felfedeztem a rankings.hu oldalt, amin rendszeresen frissített gemiusTraffic adatok vannak, ilyen listákkal:

  • operációs rendszerek,
  • böngészők,
  • képernyőfelbontások,
  • színmélységek,
  • megyék,
  • keresőprogramok,
  • internetes katalógusok.
  • cookie-k blokkolásának aránya.

A rangsorok alapját a gemiusTraffic-ben részt vevő oldalak adatai jelentik és ahogy az oldal fogalmaz: "Az adatok elemzése révén lehetőség nyílik információszerzésre az internetezők által választott legnépszerűbb műszaki megoldásokról, illetve az érvényesülő trendekről."

Például kiderül az adatok alapján, hogy a vizsgálatba bevont hazai felhasználók a magyar oldalak látogatásakor az ünnepek alatt (december 23-29) 50,1%-ban valamilyen Internet Explorert, 45,7%-ban pedig valamilyen Firefox verziót használnak. Idehaza tehát eléggé kiélezett a böngészőháború (még, ha nyilván itt az ünnepek miatt felülreprezentáltak is a hazai, feltehetően inkább nem IE-t használó júzerek).

Az oldalon ezen kívül még számos izgalmas böngésznivaló statisztika szerepel. Azt hiszem rászánok egy kis időt és átfutom a rangsorokat.

De hogy később is képben legyek, feliratkoztam az oldalon a hírlevélre, amiből rendszeresen értesülni fogok a friss adatokról.

Forrás: Gemius SA, gemiusTraffic

 

4 komment

Címkék: gemiustraffic rankings.hu ranglisták böngészőháború

Miért blogolok? Körkérdés piackutató szakmai bloggereknek

2008.12.17. 11:06 pinter.robesz

Kicsit lemaradtam a kutatas.blog.hu olvasásában (lehet, hogy túl sok blogot követek?), de azért, még ha megkésve is, reagáltam a múlt heti körkérdésre, hogy vajon miért blogolok (kommentet hagytam az oldalon). De miután Doranskytól tudjuk, hogy a komment halott (nagyon kevesen nézik meg), ezért, ha már megírtam, berakom ide is, így talán többen olvassák:

A CAWI blog indítása számomra egy logikus lépés volt, tulajdonképpen a korábbi szakmai blogom (infotars.blogter.hu) folytatásának is tekinthető, azzal a kiegészítéssel, hogy ez sokkal fókuszáltabb, az online kutatással (mint téma és módszertan) foglalkozik elsősorban.

A legelső blogom indítása mögött még elsősorban a kísérletező kedv állt (ez még annó 2004 februárjára tehető és a korábbi munkahelyem, az ITTK szerverén ment - azóta sajnos nem elérhető).

Szerintem egy blog kiváló eszköz arra, hogy az ember megmutassa a személyiségét, érdeklődési körét, hozzáértését. Egy blog vezetésének következménye, hogy időrendbe szervezi azokat a témákat, amivel az illető foglalkozott, rendszerezi azokat és hozzáférhetővé teszi (ami a bloggernek is igen hasznos). Végül, járulékos hatás a "láthatóság" megnövekedése, az ismeretségi kör kibővülése, a személyes szakmai hálózat megerősödése.

A blogolás amúgy kutatóként is érdekel, publikáltam is a témában (legutóbb a pár napja megjelent NHIT-s "Égen-Földön informatika" c. kötetben). Ezt megelőzően a HVG Blogkönyvében, ami Bőgel Gyuri bejegyzései mellett tanulmányokat is közölt, osztottam meg a gondolataimat. Ebben a kötetben is volt egy körkérdés, mégpedig hogy mit jelent a blog. A válasz szubjektív, de talán érdekes lehet.

Végül, néhány napja adtam életem első interjúját, mint blogger - stílusosan egy blognak (a körkérdésben is szereplő piackutatás blognak), abban elég sok mindent elmondtam a blogolással való kapcsolatomról, úgyhogy azt nem ismételném el itt.

Szólj hozzá!

Címkék: hvg blogolás doransky nhit

Kid.comm vs. VMRkids - gyerekek nethasználata

2008.12.17. 10:27 pinter.robesz

Néhány napja keresett meg minket a HírTV, hogy menjünk el beszélgetni a Negyedik című médiáról szóló műsorukba a gyerekek internet- és médiahasználatáról. Izgalmas téma, ami nagyon sokakat érdekel és van is két friss kutatás a témában, ami segíti a tisztánlátást (a mi Szondás Kid.comm-unk és az NRC VMRkids-e). Ennek kapcsán beszélgetett tőlünk Perjés Tamás (médiakutatási igazgatóhelyettes) és az NRC-től Kurucz Imre (kutatási igazgató).

A beszélgetés elérhető a HírTV-n, érdemes megnézni. Rövid blogbejegyzések már születtek a témában, így írt róla Kurucz Imre az újonnan indított szakmai blogján, és Field Castro is.

Szólj hozzá!

Címkék: hírtv nrc szonda ipsos kurucz imre kid.comm perjés tamás vmrkids

A digitális televíziózásról

2008.12.16. 11:10 pinter.robesz

Itt járt ma nálunk a Delta forgatócsoportja Nagyistók Tibor szerkesztő vezetésével és a (digitális) televíziózás jövőjéről beszélgettünk (a legendás Kudlik Júlia sajnos már nem dolgozik a műsorban). Gábos Zsuzsa, a médiakutatási üzletág vezetője a tévémérés megújításáról, az újfajta mérőműszerekről, a nézőmérés átalakulásáról beszélt, jómagam pedig a várható jövőbeli trendekről.

Jelenleg olyan 3-4 órát néznek a magyarok naponta tévét és ez várhatóan a jövőben sem fog radikálisan megváltozni, viszont a tévézés szépen lassan átalakult az elmúlt évtizedekben, a hétfő adásszünnap óta (gyermekkorom furcsa emléke) elég messzire jutottunk el és még csak egy új tévés korszaknak az elején vagyunk.

Mivel ebben a témában követtem már el egy pár írást (talán itt foglaltam legjobban össze, hogy mit gondolok a témáról: Digitális tévé, a nagy előremenekülés), most nem szaporítanám feleslegesen a szót.

Egy öt-tíz perces felvételbe persze nem fér bele minden. Amiről most beszélgettünk, az a négy "képernyő" harca (mozi, tévé, számítógép, mobiltelefon), a nézői szokások lassú változása, a (tévé)műsorok és a csatornák szétválásának lehetősége, a magáncélú archiválhatóság korlátozódása és kiváltása fizetős szolgáltatással, illetve az a sokszínűség, ahogy a tartalmakat elérheti az ember (pl. hagyományos analóg vagy digitális TV, IPTv, digitális tékák, webcast, videómegosztó oldalak, torrent, hagyományos cserebere stb.).

Remélem, hogy megtudom időben a felvétel sugárzásának idejét, vagy az MTV oldalán kint lesz a dolog, és akkor majd szólok itt is, hogy megnézhető legyen.

Szólj hozzá!

Címkék: torrent webcast iptv delta digitális tévé

Keresőkifejezések - avagy hogyan juthatsz el hozzám?

2008.12.12. 09:44 pinter.robesz

Faragatlan (nem leplezem le, hogy melyik szakmabeli kolléga van mögötte) blogjában látom "trendszeresen", hogy összesíti a vicces keresőkifejezéseket, amikkel rátaláltak a blogjára. Én is szoktam rendszeresen nézni, hogy a keresők milyen szavakra szalajtják hozzám a népet, bár az enyém messze nem olyan vicces lista.

Szóval akkor a jelenlegi listából néhány találat:

  • Aki célzottan keresi a statisztikát mégis itt landol: eurostat+penetration
  • Aki rossz helyre írja az URL-t: cawi.blog.hu
  • Aki elemeztetne: politikai+napilap+összehasonlító+elemzés
  • A szakmát kóstolgató: on-line+kérdőíves+kutatás
  • A sebesség-mániás: átlagos+internet+sebesség
  • Aki fejlesztene: iwiw+api
  • Aki már fejlesztett: iwiw+sdk
  • Aki elvinné a fejlesztést, csak ingyen legyen: ingyen+letölthető+pintér+homokba+kell+írni+mp3 1
  • Aki szerint a szociológia nem csak tudomány: ügyfelek+szociológia
  • Akinek identitástudata van: szociológus+vagyok
  • Aki maga barkácsolna: cégen+belüli+kérdőívek
  • Aki tudja ki vagyok: pintér+róbert
  • Akinek a méret a lényeg: magyar+internet+sávszélesség
  • A jövőkutató: internet+látogatottság+mérésének+jővője
  • A bányászengedéllyel rendelkező: szövegbányászat+alkalmazása+a+telekommunikáci
  • Aki ismeri a dörgést: CAWI
  • Aki maga a dörgés: CATI+PAPI+CAPI+CAWI
  • Aki hiányolja, hogy vége van: a+forma1+látogatottsága
  • Aki befektetőt keres: uzlet+koltsege
  • Aki elemezne, de nincs mivel: spss+ingyenesletoltes

 

Szólj hozzá!

Nerd-e vagy?

2008.12.11. 11:17 pinter.robesz

Előfordult már, hogy nerd-nek hittek (ferdítsük magyarra mániákus számítógép-bubusnak), ezért kitöltöttem egy nerd-tesztet. Most már papírom (khm. képem) van róla, hogy nem is annyira (a képre kattintva Te is kitöltheted a tesztet):

 

Szólj hozzá!

Blogger interjú a piackutatás blogon

2008.12.08. 09:55 pinter.robesz

Múlt héten e-mail interjút adtam a piackutatás blognak, ahol a blog.hu "szokásos" blogger interjú sémáját követtük. Elsősorban mint szakmai blogolót, és nem mint kutatót mutat be (de utóbbira ott van a Kreatívos darab, amit itt is közreadtam). Ha minden igaz, néhány percen belül megjelenik majd a piackutatás blog oldalán.

Ugyanakkor ígéretet kaptam arra, hogy jövőre szakmai kérdésekről is fogunk beszélgetni, miután egyrészt folyik nálunk 1-2 fejlesztés, ami érdekes lehet, másrészt szívesen foglalnék én is (újra) állást szakmai kérdésekben. Addig is, lehet olvasgatni ezt a blogot.

Szólj hozzá!

Címkék: interjú piackutatás blog

Két friss Eurostat jelentés az internet használatáról

2008.12.05. 11:47 pinter.robesz

Két hasznos EU-s jelentés is megjelent a napokban az internet használatról:
 
1.       Internet access and use in the EU27 in 2008
-          Nearly 30% of individuals use internet banking
-          60% of households have internet access
 
2.       EU broadband penetration rate (July 2008)

Szólj hozzá!

Indul az iWiW API - ha geek vagy, fogj neki homokozni!

2008.12.04. 15:47 pinter.robesz

Ma délelőtt az iWiW API-s (sajtós) háttérbeszélgetésére voltam hivatalos (ugyanaz a Szonda és az origo sajtósa, így első kézből kaptam meghívót, nem utasíthattam vissza, és utólag elmondhatom, hogy megérte elmenni az A38-ra az eseményért). Bőszen jegyzeteltem a PDA-ba (ékezetek nélkül, ezért előre is bocsánatot kérek), íme a nyers vázlat (nem sokat szerkesztettem rajta, megmaradt a kérdés-felelek része is, csak próbáltam az egy témába tartozó dolgokat egy helyre rakni).

Az én véleményem egyébként az, hogy ez lehet a jövő év magyar internetjének az egyik legfontosabb újdonsága, feltéve, hogy lesz elég magyar fejlesztő a dologhoz. Szóval, ha geek vagy, fogj neki homokozni, pénzt és ismertséget szerezhetsz vele.

Ott voltak: Fischer András, Weyer Balázs, Szabó Márton es meg nehanyan (elnezest, de nem sikerult mindenki nevet megjegyeznem). Elso korben ok beszeltek roviden, aztan lehetett kerdezni:
- az API celja, hogy kulso eroforrasokat, fejlesztoket vonjanak be. Kb. 1 eves a tortenet, akkor kezdtek el gondolkodni rajta. Ma bejelentik es megnyitjak a fejlesztoi platformot: http://dev.iwiw.hu portal. (Ez mar mukodik is, kiprobaltam.)
- ez lesz a homokozo (minden fejlesztonek kulon sajat homokozo), az iWiW eles kornyezet helyett ezt a tesztkornyezetet lehet hasznalni (klon-kornyezet)
- uzleti, jogi, technologiai iranybol gondoltak at alaposan a dolgot
- A kozeljovoben Nyilt Napok lesznek, ahol kerdeseket lehet majd feltenni (januarban, pentek delutanonkent), ez elozetes regisztraciohoz kotott, fejlesztokkel, sales-esekkel stb. lehet majd beszelgetni.
- fejlesztoi versenyt hirdetnek decemberben, ami februar kozepeig fog tartani.
- januar vegen elesedhetnek a rendszerbe az elso mini alkalmazasok (van nehany sajat fejlesztese az iWiW-nek es nehany kozeli fejleszto is dolgozhatott mar a dolgon).
- az iWiW: 3,8m regisztralt felhasznalo, napi 1,2m latogato. Nagy tomeg, sokfele igeny, tobb jelzest kaptak eddig is folyamatosan, hogy milyen funkciokat szeretnenek latni a juzerek.
- tobb uj funkcio is megjelent az elmult egy evben, ezek sorat szeretnek dinamikusan folytatni.
- technologia: open social szabvanyrendszeren alapul. Nem akartak sajatot fejleszteni, ennek tobb elonyet lattak. Fejlesztoi ASZF irja le, hogy milyen feltetelekkel lehet fejleszteni majd.
- ennek resze, hogy az iWiW adatvedelmi szabalyait el kell fogadni, es a juzereknek a mini alkalmazasok hasznalatahoz elozetesen el kell fogadni, hogy harmadik fel fogja latni bizonyos adataikat.
- adatvedelmi korlatozas, hogy egy felvett alkalmazas csak az elso szintu ismeroseimet fogja latni es az en nehany adatomat.
- kulonbozo modellek: sima onallo fejlesztes (reklam alapu bevetelmegosztassal), szponzoracio (pl. nyeremenyjatek, kifele mutato linkek, tranzakcios szolgaltatasok), kiemelt partnerseg (aukcio, vasarlas, banki dolgok, kozos szolgaltatasok).

Kerdesek:
- felismeri-e majd, ha valaki mobilrol, PDA-rol erkezik? Folyamatosan fejlesztik, hogy ismerje fel a telefonokat, PDA-kat az iWiW. De ez sosem lehet teljesen kesz, ahogy uj keszulekek jelennek meg, azokra is odafigyelnek.
- lesz-e SDK? Az open social teljesen nyitott szabvany, ezt implementaltak, a google dokumentacioja itt is hasznalhato. A google SDK-val lehet iWiW-re fejleszteni, sztenderd java scriptben.
- hogyan lesz a fejlesztesek jovahagyasa, automatikus vagy kozponti? Jova kell hagyatni az iWiW-vel. Ennek resze egy technologiai ellenorzes, jogi audit, uzleti (pl. sajat markakkal nem lehet csak ugy megjelenni) - alapbol az adnetwork az uzleti hatter, bevetelmegosztas tortenik, de a reklamhelyet az iWiW ertekesiti. Ezen kivul van a szponzoracio es a kiemelt partnerseg lehetosege, de ez ritkabb lesz.
- nem fog a forgalomtol lelassulni a rendszer? (Erre a kerdesre nem kaptunk valaszt, mivel egyszerre negy kerdest tett fel Kis Janos - igen, az informatikai ujsagiro, nem a filozofus.)
- klubrendszernel "nem vagy eleg aktiv" hibauzenet-tel nem akarnak felhagyni? Ez a klub uzemeltetojenek beallitasaitol fugg, es semmi koze az API-hoz.
- direkt bevetelt jelento tranzakcios linkre nem lehet csak ugy mutatni, ez kulon megallapodas kerdese (pl. szoba dijat kifizettetni, stb.)
- a felhasznalok sajat maguk dontik el, hogy milyen szolgaltatast hasznalnak majd. Emiatt bar barki barmit fejleszthet ugyan a felteteleknek megfeleloen, de nincs ra garancia, hogy hasznalni is fogjak a juzerek.
- a felhasznalok egy gyujtooldalon fogjak latni az alkalmazasokat, kategoriakba sorolva, de infok jonnek arrol is, hogy melyik ismerose mit hasznal. Ket kiemelt alkalmazas nezet van: ahogy en hasznalom az aktualis kis alkalmazast, es amit a profilomban latnak rola.
- nagyon fontos, hogy ezzel egy hatalmas, kapcsolati haloba rendezett tomeget lehet barkinek megmozditani. Pl. be lehet huzatni a blogposztjaimat, kepeimet stb.
- az adatok ott lesznek, ahol a fejlesztoi program lakik, ez lehet az iWiW-en kivul is, de az iWiW vallalja, hogy nem profi fejlesztoknek hosztingoljak a mini alkalmazasok hattereben levo adatokat.
- milyen felhasznaloi novekedest varnak? Az uj internetezokbol jonnek az uj felhasznalok, de ez eleg keves, ezert a meglevo felhasznalokat akarjak intenzivebb iWiW hasznalatra osztonozni.
- tobb tiz millio forintos fejlesztes volt ezt megcsinalni, szeretnenek ebbol bevetelt latni (pl. tobb latogato, egyedi hirdetesi megoldasok peldaul szponzoracios megoldasok). Nagyok a remenyeik.
- mennyire biztonsagos a rendszer? Ez a szabvanytol is fugg, de vannak belso biztonsagi megoldasok is. Nem felnek a feltorestol.
- megtiltjak-e bizonyos teruletek fejleszteset? Vannak sajat fejlesztesi otleteik, de senkinek nem tiltjak meg, hogy akarmilyen temaban fejlesszen. Amugy varhatoan csak jogi okokbol korlatozzak az alkalmazasokat, hogyha az ASZF-nek nem felel meg az alkalmazas.
- milyen adatokat kell a fejlesztonek magarol megadnia? "Eleg, ha mobilszama van", mas adatot nem kell magarol megadnia.
- lesznek statisztikak, rangsorok? Igen, de egy juzer atlag nehany tucat alkalmazast hasznal. Nem hiszik, hogy tobb millio alkalmazas lenne majd (ezt is kerdeztek), ezt az autentikacios folyamaton sem tudnak atereszteni. De egyebkent a Facebook-on is "csak" tizezres nagysagrendben vannak alkalmazasok.
- Lehet penzert kiemelt ajanlatba kerulni? Van az a penz amiert egy alkalmazas kiemelten ajanlott lehet, de nem ezzel indulnak neki a doognak.
- a fejlesztoi portalon lesz GYIK es blog, itt lehet megbeszelni a fejlesztoknek a dolgokat.
- nincs bennuk felelem, hogy tulsagosan reklamszagu lesz? Ok csak teret engednek az uj alkalmazasoknak, a juzereknek ezt nem kell hasznalni, ha nem akarjak. Tehat a viralis terjedes gatat szabhat a reklamszagu dolgoknak.
- az iWiW-re irt alkalmazasok csak itt hasznalhatok? Ha valaki fejleszt, akkor elviheti mashova is (pl. Hi5), de ok meg nem kezdtek targyalasokba, hogy mas, open social szabvanyt hasznalo mini alkalmazasokat lokalizaljanak, importaljanak iWiW-be.
- lesznek-e noknek szolo alkalmazasok, ha szinte minden fejleszto ferfi? Az fog elterjedni, amit az emberek fejlesztenek, lehet noi celcsoportoknak is fejleszteni.

Az iWiW ezt lőtte ki magáról az indulásról - olvasható volt az origo címlapján is.
 

2 komment

Címkék: google iwiw origo api open social

eFestival - az év innovációs különdíja a Nav N Go-nak

2008.12.03. 11:24 pinter.robesz

Tegnap este volt az eFestival díjkiosztója a Magyar Telekom Krisztina körúti székházában, ahol jómagam az "Év innovációja" különdíjat adhattam át, amit a Nav N Go kapott meg, teljesen megérdemelten.

"Én vezettem? Mondd meg! Én vezettem?" - hangzik el az azóta klasszikussá vált mondat a Macskafogóban, illetve szintén innen lehet ismerős az "Ez esetben kérem nyomja meg a piros gombot, és nyugodjanak békében" - szállóige, amivel Grabowski főegér rázza le a nyomába szegődött patkányokat az "autós üldözés" közben. Nagyjából így képzelték el az autós navigációs rendszereket 22 éve, 1986-ban a magyarok, amikor a rajzfilm készült. A 2007-es folytatásban már nem lehetett volna ugyanezt a poént elsütni, mivel azóta tényleg beszélnek az autók (GPS készülékei) és kevés kivétellel a jó tanácsot is adják. 

Amiért a Nav N Go az innovációs különdíjat kapta, az egyrészt a 2008 áprilisában magyar nyelven megjelent iGO 8, ami 3D-ben tartalmazza 43 európai ország terképét (pedig első blikkre ennyi orszag nincs is Európában - nekem elhihetik, már jártam ott), másrészt az a 4 éves sikertörténet, ami 2004-es megalakulása óta kíséri a céget.
 

Végül, szívesen lennék Vahl Tamás, az új ügyvezető igazgató helyében: biztosan jó érzés már a második munkanapot díjjal zárni. Reméljük vezetése alatt újabb innovációs csúcsokra jut a vállalat! Hadd legyünk továbbra is büszkék rájuk.
 

Szólj hozzá!

Címkék: igo nav n go efestival vahl tamás

Nagyüzem - miről nem írtam múlt héten (frissítve)

2008.12.02. 16:07 pinter.robesz

Tegnap megkérdezte az egyik kolléga, hogy alkotói válságban vagyok-e, vagy csak szimplán nincs témám? A helyzet az, hogy múlt hét hétfőn-kedden külföldön voltam és azóta sem sikerült utólérnem magam, mivel párhuzamosan több dolgon is erősen dolgozunk (pl. a weblapunk megújításán - bocs, de nem linkelem be), és bár néhány dologban csak érintőlegesen vagyok benne, a többi elviszi az összes időmet.

Így most csak röviden megemlékeznék arról, hogy miről nem írtam blogposztot a múlt héten, mivel nem volt rá időm:

Miskolczy Csaba könyvbemutatóján voltam az Alexandrában a Károly körúton november 21-én, ahol a kerekasztal tagjaként oszthattam meg gondolataimat a meglehetősen illusztris társasággal. A téma a három képernyő (TV, számítógép-internet, mobil) kapcsolata, (h)arca volt. Szokás szerint nem sikerült elolvasni a könyvet (könyvet sajnos már ritkán olvasok el elejétől a végéig, nagy bűntudattal, megvallom), de ameddig eljutottam (kb. a fele), az mindent összevetve egészen jó volt. A könyv eleje nekem nem tetszett, nem láttam hova is akarunk kilyukadni, de nagyjából a 30-40-ik oldal után beindult a szöveg. Ami különösen erőssége a kötetnek (azon túl, hogy összeszedett egy csomó tényt, amit ugyan tudtunk, csak így egyben látni külön érdekes), hogy Miskolczy belülről (is) látja ezt a történetet, mint a Blogter oszlopos tagja, így a saját bőrén megélt tapasztalatai amellett, hogy autentikusak, számomra elgondolkodtatóak is. Jegyzeteltem a könyv olvasása közben, és megosztanék két kommentet:

Más. Amiről még írtam volna még, ha van időm, az a MacArthur Foundation fiatalokkal foglalkozó kutatása, amit az University of California, Irvine kutatói csináltak, 800 interjút és 5000 óra netezést elemezve. Ezek szerint a fiatalok számítógép és internet használata - a szülők minden tiltakozása ellenére - nem tekinthető időpocsékolásnak, hanem a szocializáció, a normatanulás és az okosodás forrása. Csakhogy mindez nem iskolás tudás, sőt, olyan tudást ad, amire az iskola most egyáltalán nem képes megtanítani, viszont a boldogulást nagyban segíti. Érdemes elolvasni a kutatást összegző két oldalas PDF-et.

Az anyag szerint a fiatalok ma kétféleképpen használják az új médiát: mint a barátkozás terepét, ahol együtt lehet lógni a haverokkal és megbarátkozni új "arcokkal" és mint olyan eszközt, aminek segítségével a speciális érdeklődéseket ki lehet élni és mások segítségével fejlődni is lehet (utóbbi csak egy aktív kisebbségre jellemző).

Egyébként mindkét témáról beszéltem a Netidőkben (MR 2 Petőfi műsora, ami hétfőn este 11-kor van adásban vágott verzióban, a vágatlan meg letölthető a webről, vagy a PC World CD/DVD mellékletéről szerezhető be).

- eredeti pont a közösségi oldalak fejlesztőinek és közösségeiknek szembenállását leíró rész (példaként az iWiW és a Blogter kerül elő): soha nem láttam-hallottam még, hogy egy közösségi oldal fejlesztője leírta volna azt az érzést, amit az az égető dilemma okoz, hogy vajon a fejlesztésekkor a közösség tagjaié-e az oldal, vagy azé, aki létrehozta és üzemelteti. Tehát kinek az érdekeit kell figyelembe venni? Ez egy paradox helyzet, ami nem egyedi, ugyanezzel küzdött pl. a Facebook a legutóbbi felületváltáskor.

- nagyon érdekes a tartalmi pókhálók "non-profit" és profi verzióinak leírása: ez arról szól, hogy szívességcserékkel hogyan terelnek egymás oldalára látogatókat és így figyelmet a szövetséges szolgáltatók, vagy a profi verzióban, hogyan szerelik ki ugyanazt a tartalmat sok-sok oldalra, amik végeredményben ugyanabban az egy kézben vannak, csak azért, hogy növeljék a tartalomból kinyerhető forgalmat és így a reklámbevételt.

Szólj hozzá!

Címkék: blogter web 2.0 mr2 petőfi miskolczy macarthur foundation netidők

Unalmasak-e az online kérdőívek? Vita a piackutatás blogon

2008.11.19. 12:15 pinter.robesz

A piackutatás blogon érdekes poszt jelent meg a minap, amely annak a GMI-os kutatásnak a cikkesített verziója, ami a dublini ESOMAR-os panel research konferencián elhangzott és röviden már én is beszámoltam róla (nagyon röviden említettem itt és külön írtam a témáról itt). A poszthoz írt kommentekben az NRC-s Klenovszki János, a Kutatócentrumos Barcza Enikő meg én lamentálunk a kérdőív fejlesztések és a válaszadói hajlandóság közötti összefüggésekről Józsa Gyulával, aki a blogot vezeti.

Az eredeti cikk pedig, amiből a bejegyzés született, itt található (angol nyelven). Érdemes az ottani hozzászólásokat is megnézni.

Szólj hozzá!

Címkék: kérdőív esomar nrc online kutatás gmi jon puleston kutatócentrum

Minden autódíler mellé adatbányászt állítani?

2008.11.17. 14:26 pinter.robesz

Ma reggel kaptam egy kollégától a linket, ahol az SPSS Hungary ügyvezető igazgatójának (Körmendi Gyuri volt évfolyamtársamnak) a furcsa autóvásárlási akciójáról olvashatunk. A lényeg, hogy Gyuri az SPSS szövegbányászszoftverével nézte át a Totalcar Népítéletének 37 ezer bejegyzését és próbálta ezek alapján kellő alapossággal megállapítani, hogy melyik a legjobb autó. Ötletes.

Elsőre PR-cikknek hangzik a dolog, de azért az index írása rendesen lehúzza a módszert. Nekem személy szerint egyedül a kiindulóponttal van bajom: vajon ki ír be egy fórumba véleményt egy szervizről? És aki ír, mikor ír inkább, ha baja van, vagy ha mindennel elégedett? Ráadásul ebből nem derül ki, hogy melyik autónak nincsen(!) baja. Lehet egy autó vacak, attól még, hogy a szervizelése nagyon jó – szóval akkor vegyem meg azt? Ahelyett, hogy olyat vennék, amelyik eleve ritkán hibásodik meg?

Szóval a szövegbányászat mellé javasolom, hogy töréstesztekkel és az autókkal kapcsolatos statisztikákkal (pl. átlagos meghibásodások száma) is ismerkedjen meg, aki komolyan gondolja az autóvásárlást, illetve nyugodtan kérjen tanácsot közösségi oldalon az ismerőseitől. Tessék kihasználni a web nyújtotta információ- és kommunikációgazdagságot.

2 komment

Címkék: totalcar spss autóvásárlás

Néhány statisztika a cawi.blog.hu-ról

2008.11.14. 10:07 pinter.robesz

Ma én is szembesültem a kérdéssel, hogy Kétpipú teve vagy Csizmás Kandúr (nem bennfenteseknek: engedem-e, hogy hirdetések legyenek a blogomon, vagy nem). Ez azzal a dilemmával is jár, hogy megéri-e saját bannereket csinálni az 50%-ban nekem rendelkezésre álló billboard banner és oldaldoboz helyeken. (A másik 50% az indexé, elvégre ő adja az infrastruktúrát.)

Egy banner nem nagy befektetés, de csak olyan blogon érdemes megcsinálni, ahol vannak olvasók. Úgyhogy átbújtam a statisztikákat és most gondolkodok (és mivel ez egy kvázi "céges" blog, ezért közösen gondolkodunk a cégben érintettekkel azon, hogy fektessünk-e ebbe energiát.)

És akkor a számok: novemberben olyan napi 12-89 oldalletöltésem volt, 3-56 közötti látogatóval (a feed-eket itt most felesleges számolni, ők nem látják a reklámot). Nem sok, viszont aki jön, azt az online kutatás érdekli (persze sok lehet köztük a szakmabeli).

A keresőkifejezések, amik után nálam landoltak látogatók az elmúlt 30 napban:

  • médiaelemzés 5
  • reprezentativitás 3
  • mit+vásárolunk+neten 3
  • "internet+hungary" 2
  • cawi+blog 2
  • reprezentativitás+online 2
  • all 2
  • boom.sk+magyar 2
  • roman+online+tv+adasok 2
  • internet+penetrációja+USA-ban+kutatás 2
  • média+összehasonlító+elemzés 1
  • Zinio 1
  • clooney 1
  • cawi+blog+hu 1
  • cawi+robesz 1
  • online kutatás 1
  • online+kutatás 1
  • kutatás+a+mai+fiatalok+szokásairól 1
  • pet+shop++boys+interjúk 1
  • gillette+formula+1+reklám 1
  • Hogyan+épül+fel+a++kutatási+felmérés? 1
  • Panel+kutatás 1
  • MOHI+kutatás+index 1
  • Kirowski+novák 1
  • média+cikk+elemzés 1

Nyilván ez még a "felfuttatás" időszaka (a blog csak szeptemberben indult), de előbb utóbb elér minden potenciális olvasót és beáll az olvasottsági szint.

A reklámokról később döntünk, de mindenki látni fogja az eredményt abból, hogy végül lesznek-e saját hirdetések.

4 komment

Címkék: látogatottság hirdetés keresőkifejezések statisztikák

A magyar internet sebessége

2008.11.10. 12:17 pinter.robesz

Ma felmerült kérdésként, hogy vajon mekkora lehet idehaza az átlagos sávszélesség. Ha már amúgy is összesedtem, megírom itt is.

A magyar internetről jó tudni, hogy gyakorlatilag kihaltak a keskenysávú netezők. A Gemius múlt heti lengyel konfiján hangzottak el adatok, ezek szerint idehaza 39%-os a penetráció és 33%-os a szélessávú penetráció. De vannak ennél jobb számok is, ahol pl. a dial up 2-3%-a az összes előfizetésnek. Ennek nyilván hatása van a sebességre is.

Egy időben volt a Cisconak egy broadband barometer-e, amiből az átlagos broadband sebességről is tájékozódhattunk. Ebből hirtelen ezt találtam meg, 
de sajnos ez már másfél éves hír, az adatok meg még régebbiek (igaz, azóta csak javult a helyzet, vagyis nőtt az átlagos sebesség,, vagyis biztosan 1 megabit felett van már). Rákérdeztem a Cisco-nál, hogy esetleg van-e frissebb anyaguk (van oda személyes kapcsolatom még az ITTK-s időkből), a válasz nemleges volt, sajnos corporate döntés miatt a második mérés után leálltak.
 
De idén májusban volt egy nemzetközi felmérés, ami pont a sávszélességet mérte, az erről szóló index cikk szerint: „Magyarország is belefért a legjobb 25-be – ugyan csak az utolsó helyre, de Kelet-Európából egyedüliként. Az eredményt 30 százalékos penetrációval, 3,3 megabites átlagos sávszélességgel és 800 forintos megabitenkénti árakkal”.    
A mérésről bővebben: http://www.itif.org/index.php?id=142  
innen letölthető a 2,8 megás 108 oldalas jelentés is: http://www.itif.org/files/ExplainingBBLeadership.pdf

Szólj hozzá!

Címkék: internet cisco sávszélesség broadband itif

Piackutató és ügyfél kapcsolata - mire figyeljünk oda

2008.11.07. 13:14 pinter.robesz

Tegnap érdekes posztot olvastam Rabbit blogján arról, hogy a sales és médiatervező között milyen problémák, félreértések, súrlódások lehetnek. Azt hiszem egy jó része a piackutató és a megrendelő ügyfél kapcsolatában is gondot jelenthet, így Rabbit utólagos engedelmével parafrazálok és átírom kicsit a bejegyzését a piackutatók nyelvezetére. Tehát mire kell odafigyelni egy piackutatónak, ha ajánlatot ad (ezek típus hibák, meglehet, hogy egyik sem szokott előfordulni egy adott cégnél, de érdemes lehet elgondolkodni rajtuk):
- bizonyos módszertani megkötéssel kérnek ajánlatot és - magyarázat vagy utalás nélkül - egészen mást küld helyette a kutatócég.
- bekérnek bizonyos kutatásra ajánlatot, s a kért megoldás nem valósítható meg. Ilyenkor a “nem megy”-en túl elvárható lenne a kutatóktól valamilyen alternatív megoldási javaslat.
- kellemetlen tud lenni a visszajelzés hiánya is, pedig egészen megnyugtató a megrendelőnek, hogy már írja az ajánlatot a kutatócég. Ehhez kapcsolódik az is, amikor teljes egészében “elfelejtődik” az ajánlat.
- a kért határidőre nem küldik el az ajánlatot, és nem jelzik a csúszást, csak egyszercsak küldik az ajánlatot.
- az ajánlati template-ek mindegyike hasonló információkat tartalmaz, némelyik többet, némelyik kevesebbet. Van azonban néhány olyan adat, amely gyakorlatilag mindegyikben szerepel, s ami nélkülözhetetlen az ügyfélnek. Különösen rövid határidejű ajánlatnál bosszantó az ügyfélnek, ha az ajánlat ezek valamelyikét nem tartalmazza – esetleg külön előzetes kérésre sem.
- nem könnyíti meg a munkát, amikor az ajánlat bonyolult, s mondjuk egy terjengős leírásból kell kisilabizálni azt a néhány konkrét információt, amire az ügyfél kíváncsi (pl. ár, vállalási határidő).
- Felmerülhetnek kommunikációs problémák is, ha nem ügyelnek a piackutató cégnél arra, hogy az ügyfélkommunikációban olyan emberek vegyenek részt, akik ehhez kellő érzékkel rendelkeznek.

Persze ott van a posztban az is, hogy mit szoktak kifogásolni a kutatók (csak azt emelem ki, ami ránk, kutatókra értelmezhető):
- “tegnapra”, 1 órán belül kell az ajánlat
- úgy kérnek ajánlatot az ügyfelek, hogy egyáltalán nincs elképzelésük mit szeretnének
- csak a megszokott módszereket hajlandók elfogadni a megrendelők
 

Végül az utolsó megállapítás is igaz lehet kis igazítással: az a jó modell, amikor a kutató és az ügyfélnél dolgozó marketinges/piackutató tudnak egymás fejével gondolkodni, a legrosszabb szcenárió pedig az, ha rivalizálnak. Néha kellene tartani egy-egy fordított napot, és akkor biztosan jobban megértenék a másik tehetetlenségének okát.
 

7 komment

Címkék: kapcsolat ügyfél piackutató ajánlat sales rabbit

Közösségi oldalak Kelet-Európában: kinek van sajátja?

2008.11.05. 15:31 pinter.robesz

Ugyancsak Filip Pieczyński előbb elemezgetett előadásából derül ki, hogy nem mindenkinek van ám a régióban saját közösségi oldala, és az internetezők arányára vetítve akkora közösségi oldala senkinek sincs, mint a mi iWiW-ünk, ami stabilan eléri az internetező közösség 75-80%-át (ami teljesen egyedi, a következő két versenyző az 58%-ot elérő draugiem.lv, és az 52%-ot elérő nasza-klasa.pl, utóbbinak mondjuk 14 millió felhasználója van, de hát Lengyelország lakossága kicsit nagyobb...).

Nincs jelentős méretű saját közösségi oldala a bolgároknak (a facebook-kal vigasztalódnak), a horvátoknak (facebook és myspace használók), a románoknak (a hi5-ra esküsznek), és a szlovéneknek (a horvátokhoz hasonlóan a két nagy nemzetközi oldalt használják).

Ezzel szemben saját oldaluk van a már említett lengyeleken és letteken kívül az észteknek (rate.ee), a cseheknek (Lide.cz, Spoluzaci.cz), litvánoknak (One.lt, Draugas.lt), szlovákoknak (Boom.sk) és ukránoknak (Odnoklassniki.ua, Connect.ua). Tessék velük megismerkedni, a sok fényképes telezsúfolt nyitóoldaltól a puritán belépőoldalig terjed a spektrum első blikkre.

1 komment

Címkék: iwiw kelet európa közösségi oldalak gemius

Alacsony a magyar internet penetráció és lassan növekszik régiós összevetésben is

2008.11.05. 14:52 pinter.robesz

Kovács Marci kollégám múlt héten a Gemius workshopján vett részt Lengyelországban, ahol a kelet-közép-európai internet penetrációról is szó volt (Filip Pieczyński előadásának elején). Az adatokat elnézve semmi okunk örülni: a 39%-os magyar adattal azonos a bolgár, a román már 1%-kal meg is előzi, csupán Szlovákia 1%-kal (38%), Ukrajna (16%) és a régiónknak nagy jóindulattal sem nevezhető Oroszország (27%) van mögöttünk. Vagyis egy kalapban vagyunk Szlovákiával, Romániával és Bulgáriával.

Az ezredfordulón, még az Informatikai Kormánybiztos által kitűzött cél, nevezetesen hogy régiós lllovasok legyünk, már rég vágyálom csupán, az észt 66%-os, a lett 57%, a cseh 55% elég messze van, és csak kapaszkodunk a lengyel 45% és a szlovén 44% után.

Ha csoportokat kellene felállítani, még akkor is lemaradunk a képzeletbeli dobogóról:

  1. Észtország: 66%
  2. Lettország (57%), Csehország (55%)
  3. Litvánia (48%), Lengyelország (45%), Szlovénia (44%)
  4. Románia (40%), Magyarország (39%), Bulgária (39%), Szlovákia (38%)
  5. Ukrajna (16%).

De, ami még elszomorítóbb, hogy az internet penetráció növekedésének a dinamikája sem ad okot bizakodásra. 2005 óta idehaza csak 50%-kal nőtt az internetezők száma, miközben alacsonyabb a kiinduló érték, mint például a hasonló ütemet felmutató Csehországban, vagy Litvániában, tehát lett volna honnan elrugaszkodni és például duplázni. (Románia 371%-os eredményt tud felmutatni 2005-höz képest - igaz egyedüliként lépte át a 100%-ot au EU régióbeli tagjai közül.) És ha ezeket a növekedési adatokat a világ más részeihez hasonlítjuk, akkor azt látjuk, hogy Kelet-Európa messze nem elég dinamikus.

Egy dolog van, ami miatt kicsit örülhetünk, és ez a már megszokott módon a braodband. Az észt (48%) és a szlovén (44%) szélessávú penetráció után hazánk a második képzeletbeli csoportban található Litvániával és Lettországgal (32-34%) együtt. Vagyis míg idehaza gyakorlatilag nincs keskenysávú felhasználó, más országokban még mindig jelentős a számuk (pl. a cseh netezők fele nem szélessávú netező). Ez a 33%-os hazai szint közel megegyezik az írrel (31%) és portugállal (30%), megelőzi a 25%-os olaszt és 7%-os görögöt, de egyébként jellemzően elmarad a legtöbb nyugati országétól, különösen az észak-európai szinttől. Ráadásul idehaza szinte megállt a szélessáv terjedése (2007-ről 2008-ra alig 8%-os a növekedési arány), ami azt a képet vetíti előre, hogy egyelőre beáll a hazai internet penetráció és alig tapasztalható növekedés ("kihalásos" alapon elterjedő internet).

 

Szólj hozzá!

Címkék: szlovákia csehország románia szlovénia szélessáv észtország lengyelország kelet európa gemius internet penetráció

süti beállítások módosítása